Sargentini jelentés

Az igenek és a nemek egyértelmű állásfoglalást tükröznek, a tartózkodások megítélése vitatott. Vannak, akik úgy vélik, hogy a tartózkodóknak kevés az információjuk ahhoz, hogy igent vagy nemet mondjanak. Mások, velem együtt azt mondják, hogy a tartózkodóknak mindegy, hogy miképpen döntenek, nekik közömbös a döntés. Ez a felfogás azt mondja, hogy a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. A másik felfogás is ésszerű, de felveti azt a kérdést, hogy miért nem volt elegendő a kérdés eldöntéséhez szükséges információ. Ennek a kérdésnek a megítéléséhez az elegendő és nem elegendő arányt kell vizsgálni, vagyis az igen és a nem szavazatokat kell összehasonlítani a tartózkodók számával. Ez persze felveti az informálás és a tartózkodók szellemi színvonalának a vizsgálatát is.

Mennyi, az annyi?

A 80 milliós Törökországban 4 millió migráns él. Ez azt jelenti, hogy a népességük öt százalékának megfelelő számú migránst el tudtak helyezni. Ha Magyarország a népességének nem öt, hanem 2,5 %-át elhelyezné, akkor be kellene fogadnia 250 ezer migránst. Azt hiszem, hogy senkinek nem jut eszébe, hogy ezek a migránsok megváltoztatták Törökország nemzeti sajátosságait.

A kárpátaljai magyarok, és az ukránok viszonyáról

A kárpátaljai magyarok, és az ukránok viszonyáról nekem az alábbi eset jut eszembe. Valamikor egy szabványtárgyaláson voltam Donyeckben. A tárgyalás szünetében városlátogatáson voltunk. Az egyik helyszín egy emlékhelyként meghagyott régi függőleges akna volt (egy régi bánya bejárata). Az idegenvezető az alábbi dolgot mesélte el: A második világháború idején a magyarokat partizánvadászattal bízták meg a németek. A magyarok, az elfogott partizánokat egyszerűen belelökték az itt látható 600 méter mély aknába. Amikor megjegyeztem, hogy mi is magyarok vagyunk, azt a válasz kaptam, hogy mi nem magyarok, hanem "vengri" vagyunk. Feltételezem, hogy az ukránok egy részét még befolyásolják az ehhez hasonló dolgok.

Képviselők!

Képviselők azok, akiket megbíztak személyük, vagy ügyük képviseletével, valami ellenük, vagy értük irányuló ügyben. Kérdés például az, hogy a megválasztott képviselőket kik és mivel bízták meg. A képviselettel kapcsolatban látható, hogy képviselőket valakik megválasztanak. Ezek a képviselők valakiknek az érdekeit képviselik. Azt hiszem, hogy a választókerületi érdekeken túl, vannak olyan érdekek is, amelyek érdekei a választókerületek többségének, de mindegyiknek nem. Az ilyen érdekek lehetnek országosak, de megmaradhatnak helyi érdekeknek is. Mindjárt felmerül a kérdés, hogy kik mondják meg egy kérdésről, hogy az helyi, vagy országos-e? Az ilyen kérdések eldöntésére vállalkoznak a választásokba beszálló pártok. Számomra úgy tűnik, hogy a választókerületekben megválasztott képviselők, csak a választó kerületük képviseletére kaptak megbízást. Azok a képviselők, akik egy párt listáján kerülnek a képviselők közé, azok az ország képviseletére kaptak megbízást. Ez nyilvánvalóan felveti a parlament két házának (kamarájának) és a frakciók fenntartásának az indokoltságát. Nyilvánvaló, hogy a választókerületek érdeke mellett valakiknek az egész közösség érdekeit is kell képviselni és ezt a képviselői kötelességet nem szabad mindenkire szétteríteni. Az eddigiek többnyire egy ország belső dolgaira vonatkozik, de ugyanezek a problémák a több országot, vagy országnyi népességet magukba foglaló egyesületeket, szövetségeket is érintik.

Átvándorlás

„Magyarország nem lesz bevándorló ország”! Mit is jelent egy ilyen kijelentés? Jelentheti azt, hogy ide nem jöhetnek bevándorlók. Ezt mondhatjuk mi, de azt is meg kell nézni, hogy ránk hogyan is néznek, a bevándorlók? Lehet, hogy ők komolyan vették azt, amit gyakran hallottak tőlünk, vagyis azt, hogy mi híd vagyunk kelet és nyugat között, ők pedig át akarnak menni ezen a hídon. Ilyen értelemben ezek nem is bevándorlók, hanem átvándorlók. A bevándorlók igazából a vándorlásaik célországában válnak bevándorlóvá, addig csak átvándorlók. Ha kijelentjük, hogy mi nem leszünk bevándorló ország, az azt jelenti, hogy nem fejlődünk fel, a célországok szintjéig. Ezt érthetjük az anyagi és a szellemi színvonalra is. Valamikor otthonra találtak nálunk a lengyel, meg a görög emberek is. Igaz, hogy az akkori vezetők falvakba telepítették le a hozzánk érkezőket.

Azt hiszem, hogy sok szülő örült annak, hogy a gyermeke elénekelte a következő dalocskát!

"Mókuska, mókuska felmászott a fára
Leesett, leesett, eltörött a lába
Doktor bácsi, ne gyógyítsa meg
Huncut a mókus, újra fára megy. 

Felnőttként, csak a harmadik sorral lehet problémánk. A doktoroknak ugyanis a gyógyítás a feladatuk, és senkit sem biztathatunk arra, hogy a feladatát ne végezze el. A doktornak ugyanúgy meg kell gyógyítania az ellenséges sebesültet, mint a saját gyermekét. Ez akkor is a feladata, ha ez az ellenséges katona meg fogja ölni a saját gyermekét. Ez minden foglalkozásra érvényes, még akkor is, ha bizonyos időszakokban a szakmai kötelezettségek nem teljesítését, az ellenállás egyik formájának igyekeznek beállítani. Ha valaki jól végzi a munkáját, az nem jelenti azt, hogy mindenben egyetért a munkaadójával.

Belül vagy kívül?

Minden szervezetben vannak a szervezet irányvonalától eltérő nézetet képviselők. Korábban ezt a Jing és Jang jelezte. Az utóbbi időben ezek az eltérő nézetek erőteljesek lettek (Jobbik dolgai, V4-ek helyzete az EU-ban, Brexit stb.), és az eltérő nézeteket vallók számára felmerül a kérdés, hogy az eltérő nézeteiket a szervezeten belül, vagy kívül tudják eredményesebben érvényre juttatni. Úgy tűnik, hogy általában a szervezeten belüli megoldást részesítik előnyben. Ebben az esetben az eltérő nézeteket vallók, felhasználhatják a szervezet infrastruktúráját és anyagi lehetőségeit. A kiválással járó kellemetlenségeket a Brexit mutatja. Persze az anyaszervezet igyekszik megszabadulni ezektől a belső élősködőitől, de sok esetben ez nem lehetséges, mert néha az eltérő nézeteket a szervezet beépíti az irányvonalába.

Migráció és turizmus

Érdekes kérdés, hogy van-e köze a turizmusnak a migrációhoz? Az nyilvánvaló, hogy a turizmus a migrációhoz hasonlóan, a népek keveredését eredményezi, csak ez rövidebb ideig tart, hasonlóan ahhoz amikor nem keveredő dolgokat (zsír, víz) keverünk össze. A keveredés időlegesen sikeres, de tartósan nem. Szerintem a migráció egyik okának tekinthetjük azt, amikor a turistáskodó elmeséli életkörülményeit a fejletlenebb vendéglátójának. Azt hiszem, hogy a szafarik vendégei meséltek a saját körülményeikről a vendéglátóiknak, akik a kolbászból font kerítések vonzása miatt vonzódni kezdtek a vendégeik országa irányába. Gondolom, hogy a V négyekből kevesen mentek a szafarikra, így nem is válhattak a migránsok célpontjaivá. Feltételezem, hogy a turistáknak bemutatott dolgok annyira nem nyűgözik le a turistákat, hogy a bemutató országba vágyakozzanak. Persze mindig akad egy-két remeteségre vágyó turista is. Ezeket az érdekeltek előszeretettel mutogatják hazai közönségüknek.

Ki tanul, kitől?

A sikeres asszimilációt a magyarok bemutatták az EU-nak. Mi sikeresen asszimiláltuk a kunokat és a szászokat. Elvárnánk az EU-tól, hogy ők is ilyen sikerrel járjanak el a magyarokkal. Erre azt látjuk, hogy ők a cigány magyar viszonyt másolják. Mi magyarok számolatlanul adjuk a pénzt Farkas Flóri féle cigány vezetőknek, ők ugyanezt teszik a magyarok Orbán Viktor féle vezetőivel. Várható, hogy velünk ugyanazt az eredményt fogják elérni, mint mi a cigányokkal. Persze az is lehet, hogy tanulnak a mi hibáinkból, vagy mi kezdünk úgy viselkedni, mint a kunok és a jászok.

A hitről

Sok embernek a hitről a vallásosság jut eszébe. Kétségtelen, hogy az élet különböző nehézségeit könnyebb elviselni hittel, mint az nélkül. Az emberek többsége nem tud megbarátkozni az elmúlás gondolatával, ezért segíti őket a túlvilági életben való hit. Másokat a szokatlan gondolataik miatti gáncsoskodás legyőzésében segíti, a gondolataik helyességébe vetett hit. Az újdonságok többsége kezdetben szokatlannak tűnik, de a későbbiek során megszokottá válik. A vakhitű ember ugyanúgy nem veszi figyelembe az aktuális valóságot, mint a hithű ember. Az idő múlása mutatja meg, hogy éppen akkor egy embert hithűnek, vagy vakhitűnek tekintünk.

A problémák egyoldalú megközelítése

Az utóbbi időben két olyan probléma megoldása vált aktuálissá, ami korábban halasztható volt, ami mára már aktuálissá vált. Ezt a két problémát az alábbiakban látom: az egyik, a migráció kérdése, a másik a gazdasági gondok megoldása.

 Nézzük meg a migráció kérdését közelebbről. A migráns valahonnan, valahova megy.

 Azt hiszem, hogy a cél országok szempontjait kellőképpen ismerjük, bár súlyát eltúlzottnak érzem. Nehéz belátnom, hogy az 500 milliós EU-t miképpen veszélyeztetné az egy-két millió migráns. Az vitán felül áll, hogy az országok vezetőinek a jövevények elhelyezése és problémáik megoldása plusz feladatokat jelentenek, de a megoldáshoz szükséges lehetőségek is az ő kezükben van.

 Nézzük meg a kibocsátó országok lehetőségeit és feladatait. Nyilvánvaló, hogy minden ország vezetői biztosítani szeretnék, hogy az ország lakossága el legyen látva megfelelő infrastruktúrával, a napi életvitelhez szükséges anyagi és szellemi termékekkel. A cél országok a segélyekkel besegítenek az élelmiszer és ivóvíz ellátásba, de a munkahelyteremtésbe, és a létrehozandó termékek megvásárlásába nem.

 A migráns személy szempontjai. A természeti csapások (globális felmelegedés stb.), a belső és külső villongások, az elégtelen infrastruktúrából adódó problémák elszenvedői többnyire migránsok lesznek. Ezek az egyénre ható kellemetlen élmények eléggé erősek ahhoz, hogy az egyént kiszakítsák a szűkebb és tágabb családi és ismerősi környezetéből, vállalva a migráns léttel együtt járó kockázatokat.

 Ha igazából fel akarunk lépni a migráció ellen, akkor javítani kell a kibocsájtó országok lehetőségeit és be kell segíteni a feladataik megoldásába, csökkenteni kell a kellemetlen élmények erejét és a migráns lét kockázatait.

 A gazdasági gondok megjelenése, a közgazdasági szemlélet megváltozása iránti igény felerősödése.

 Mindenféle emberi tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy a szűkebb, s tágabb emberi közösségeknek kedvezőbb legyen a létezésük. A közgazdaság olyan irányt vett, ami a tevékenységek pénzben kifejezett hasznosságának a növelését tekintette fő céljának. A vállalkozások profitjának a növelési lehetőségeit vizsgálta úgy, hogy a termelésben résztvevő emberek szociális gondjait meghagyta az államnak és az önkormányzatoknak. Mára ez a hozzáállás olyan mértékű egyenlőtlenségekhez vezetett, amit a gazdagodásból kimaradt tömegek nem fogadnak el. Ebből következik a megoldás is, nevezetesen az, hogy az egyenlőtlenségeket csökkenteni kell.

Megtorlás, megelőzés!

Már másodszor zajlik le előttünk az, hogy feltételezett dolgok miatt szuverén államokat katonai csapással sújtanak. Érdemes végig gondolni, hogy mi is zajlik az orrunk előtt? Az Iraki tömegpusztító fegyverekről már ne beszéljünk, mert erre az idő már rámutatott. A mostani Szíriai események kapcsán érdemes végig gondolni az eseményeket. Mindjárt az elején azt kell látnunk, hogy egy szuverén államot egy másik állam megtámad, mert neki nem tetszik az, amit ez a szuverén állam tesz, vagy amit ráfogunk, hogy tesz. Nézzük meg a vegyi támadás kérdését. Abban biztosak lehetünk, hogy az adott szuverén állam soha nem fogja elismerni, hogy ő tiltott eszközöket vet be a saját népe ellen. Az már más kérdés, hogy más államoknak egy szuverén állam belső cselekvéseihez mi köze van? De tegyük fel, hogy ez a más állam veti be a vegyi fegyvert, és rá fogja ezt a szóban forgó államra? Hogyan lehet bizonyítani, hogy az a vegyi fegyver a szóban forgó államtól származik? Nyilvánvaló, hogy a kérdéses anyagot oda kell juttatni, ahonnan az ilyen anyagok származhatnak. Csakhogy, ezeket a helyeket rendszerint komolyan ellenőrzik, tehát odajuttatni nem odavaló dolgokat nem olyan egyszerű. De mi van akkor, ha az odajuttatást rakétákkal oldják meg? A rakéták oda vihetik a nem odavaló anyagot, amit aztán az odaérkező vizsgálók fel is fognak fedezni. Ebben az esetben az a lényeg, hogy az anyag előbb érkezzen vizsgálat helyszínére, mint a vizsgálók. Ilyenkor csak az kell, hogy a vizsgálatot késleltessük, és ügyködésünket megtorlásnak álcázzuk.

A másságról

A természetben megfigyelhetők a homogenitást és a keveredést biztosító erők is. Nem mondhatjuk, hogy egyik, vagy a másik erő kívánatosabb a másiknál. A mostanában divatos migrációt támogatók és ellenzők ezt a két erőt képviselik. Itt arról van szó, hogy a népek keveredését, vagy homogenitását támogatjuk-e. A másság mindig is érdekelte az embereket, csak a másképp kinézőkre és gondolkodókra, mint csodabogarakra néztek. A mértékekről azt kell látni, hogy az ötszáz milliós európai közösséget az egy-két milliós migráns réteg nem veszélyeztetheti elfogadhatatlan mértékben. Persze az étel egyik fogyasztónak sós, a másiknak sótlan lesz. Ízlések, és pofonok között nagy különbségek vannak.

Minden gondolkozó emberre jellemző, hogy a jelenlegi státusza csak egy villanás a változó világban. Indokolt a kíváncsiságunk az iránt, hogy az előttünk élőknek, és az utánunk következőknek, milyen volt, és milyen lesz az élete. Számunkra elképzelhetetlen, hogy lehetnek nálunk fejletlenebb, de értelmes létformák is. Szent Ferencet szentként tiszteljük, pedig lehet, hogy Ő egy fejletlenebb, de értelmes létformával vette fel a kapcsolatot. Elképzelni sem tudjuk, hogy a világűrben nálunk fejletlenebb, de értelmes létformák is lehetnek, akik meg sem értik a mi jelzéseinket. Az is lehet, hogy már annyira fejlettek, hogy már meg sem értik a mi jelzéseinket.

A növekedés öröme

 Négy százalékos GDP-növekedés volt tavaly. 2017-ben a teljes vállalati hitelállomány bővülése több mint kétszerese volt a megelőző évinek. Lehet, hogy a GDP növekedés mögött a vállalati hitelállomány bővülése áll. Ennek aztán örülhetünk.

Térkitöltő képviselők

http://ktkj.blog.hu/2011/09/26/merlegen_a_kepviselok_es_a_kepviseleti_intezmenyek

A fentiekből látható, hogy a képviselők egyáltalán nem egyformák, mert van amelyikre tízszer annyian szavaztak, mint a másikra. Ezeket a másikakat nevezem térkitöltő képviselőknek, mert számomra elfogadhatatlan az, hogy minden képviselőnek azonos a szavazata. Szerintem ez az oka annak, hogy egyik párt sem akarja a választópolgárok egyenlőségét, mert létüket ezeknek a térkitöltő képviselőknek köszönheti.

Ki nevet a végén?

Bizonyára mindenki látta azt a plakátot, ami azt mondja, hogy ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén. Gondoljuk végig, hogy miről is lehet szó? Azt biztosan tudhatjuk, hogy Soros tud számolni most is, mert ezt bizonyítja az, hogy milliárdos lett. Feltehető, hogy most már a vagyonát nem akarja gyarapítani, hanem az elképzeléseit szeretné megvalósítani. Egy ilyen elképzelés lehet, a világ népességének a homogénebbé tétele, de ez iszonyú forrásokat igényel. Gondolhatja, hogy Ő már rendelkezik ezekkel a forrásokkal, vagy az elképzelés mellé segítőket is találhat, csak a számításokat kell megfelelően bemutatni. Nézzük meg az EU-t érintő számításokat. Az EU népessége kb. 500 millió fő. Legutóbb befogadtak kb. egy millió migránst. Ez azt jelenti, hogy a népességüket felhígították 0,2 %-kal. Ha a 10 milliós magyar lakosságot ilyen mértékben felhígítanák, akkor be kéne telepíteni 20 ezer migránst. Ebben a 20 ezerben benne lehetnek az elcsatolt területekről betelepülők is. Nyilvánvaló, hogy a befogadottak elhelyezése és ellátása plusz feladatokat róna a befogadó ország vezetőire, akik a plusz feladatok ellen várhatóan tiltakoznak. Ezt a tiltakozást úgy lehet mérsékelni, hogyha a befogadással más tennivalóktól megszabadítjuk ezeket a vezetőket. Mivel a lakosság elöregedése minden európai országban tény, a népesség fenntartása minden vezetőnek feladatot ad. Azt hiszem, hogy az eddigiekből kiderül a kérdésre adandó válasz úgy, hogy hangos kacagásra, önelégült röhögésre, elégedett nevetésre a fentiek nem adnak okot, de egy elégedett mosolyra igen.

Az életről!

Egy Afrikai faluban, a szemész asszonyka megvizsgálta a lakosság szemeit, mint egy segélyszervezet tagja. Ez után végig ment a falu egyik utcáján és azt látja, hogy egy kígyó csúszik a tegnap megvizsgált, a szürke hályogtól már semmit sem látó, a kunyhó előtt üldögélő bácsi felé. A bácsira csúszó kígyót, a bácsi a legyeket elhajtó mozdulattal próbálta magáról lesöpörni, de a kígyó a bácsit megmarta, aki némi vonaglás után kimúlt. Másnap a törzs tagjai némi táncot követően a bácsi holttestét eltemették. A következő napon, a tegnapi táncolók folytatták korábbi tevékenységüket. Az élet pedig folyt tovább, de most már eggyel kevesebb szürke hályogos volt a faluban. Persze, néhány ott élő nem akart megbarátkozni ezzel a körülménnyel, ezért útra kelt és lett belőlük migráns.

A pénz mozgatása!

A pénz mozgatását kétfajta ügyfél kérheti. Az egyiknek van pénze, a másiknak nincs. Az egyik, őriztetni, vagy a bevételek és a kiadások ingadozásait akarja kiegyenlítetni. A műszaki életben rezervátornak nevezik az ilyen kiegyenlítést szolgáló eszközöket. A másik ügyfélnek nincs pénze, ezért kölcsönre van szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa az elképzelését. Mivel minden elképzelés valamilyen feltételeken alapul, amelyek vagy megvalósulnak, vagy nem. Magyarán, a hitelezés kockázatot rejt magában, mégpedig azt, hogy a hitelt nyújtó nem kapja vissza, a hitelbe adott eszközét. (Meghoztam a tökgyalut, két foga kitörött, egyéb baja nincs.) Látható, hogy a kétfajta tevékenységet a kockázatviselés léte és nemléte választja el. Az első tevékenységet én pénzügyi szolgáltatásnak, a másikat banki tevékenységnek tekintem. A kockázat helyes megítélése igényli, hogy a kockázat elemző ne csak a hitel felvevőjétől, hanem a környezetétől és a partnereitől is információkat kapjon. Az eddigiek alapján legtöbben az egyik szereplő helyére a bankokat teszik. Azt hiszem, hogy nem elhanyagolható az emberek egymás közti hitelezése sem. Persze ezt a tevékenységet sok esetben más nevekkel (kaláka, baráti stb. kölcsön, kisegítés) illetik. Látható, hogy ezeknél nem feltétlenül pénzmozgásról van szó.

Törekvés az egyensúlyi állapotra

Sokan átérezték már, hogy milyen kellemes érzés kiegyensúlyozottnak lenni. Persze azt is sokan megtapasztalták, hogy ez a kiegyensúlyozottság nem szokott tartós lenni. Feltételezem, hogy erre a kiegyensúlyozott állapotra nem csak az egyének, mint természeti képződmények, hanem más természeti képződmények is törekszenek. A társadalmat természetesen, ugyancsak természeti képződménynek tekintem. Bármiféle háború, vagy más jelentős változás, a közvetlen célokon túl, más változást is okoz. Ha sok embert katonaként foglalkoztatunk, akkor ezeket az embereket pótlandó, foglyokat, migránsokat, nőket kell a helyükre állítani. Ha sok ember elpusztul valamiért, ezek helyére szintén ezeket kell állítani. Mivel foglyok az utóbbi időben nem nagyon vannak, maradnak a migránsok és a nők. Mivel a nők unják már ezt a helyettesítő szerepet (genderizmus terjedése), maradnak a migránsok. Az államok persze nem szeretik sem a genderizmunt, sem a migránsokat, így igyekeznek fellépni ellenük. Vállalkozóik, a bérköltségek csökkentése érdekében, nem támogatják ezt az elutasító magatartást. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ha valamiben létrehozzuk az egyensúlyi állapotot, ugyanazzal többnyire hozzájárulunk valami másnak az egyensúlytalanságához.

A jelenségekről!

Szerintem, alapvetően két jelenségről beszélhetünk, amelyek lehetnek természetiek, és társadalmiak. Persze az emberi társadalmat is tekinthetjük természeti képződménynek, így csak természeti jelenségről beszélhetünk. Ami miatt a jelenségekről kezdtem gondolkozni, az azért van, mert az utóbbi időben sokan foglalkoznak a Katalánok, a Kurdok és a Krímiek dolgaival, vagy általánosabban a megszokott helyzetek megváltoztatásának a mikéntjével. Nekem a folyók kanyargása (meanderezése) jutott eszembe. Azt hiszem, hogy a folyók mederben tartására gátakat építenek, amit én az alkotmánnyal azonosítok. A gátőr tevékenységét látom az alkotmánybíróságok tevékenységében. A gátőr egyik feladata, hogy megakadályozza, hogy a vakondok, ürgék átfurkálják a gátat és tevékenységükkel esetleg, megváltoztassák a folyó folyásirányát. Persze ezek a furkálók a vízszint fölött készítik a járataikat, amelyek magas, vagy árvíz alkalmával víz alá kerülnek, és esetleg belefojtják a furkálót a saját maga fúrt lyukba. Néha az is előfordul, hogy ennek a furkáló tevékenységnek egy új meder kialakulása lesz az eredménye. A régi meder lefűződése a holtágak kialakulásához, majd a víztől független állapothoz vezet. Úgy tűnik, hogy a Katalánok és a Kurdok belefulladtak a törekvéseikbe, a Krímieknek sikerült a meder megváltoztatása. Bizonyára az is szerepet játszhat, hogy az érintettnek van-e anyaországa – a felszínre nyíló kijárata.

A divat befolyásolja a népesség szaporodását?

Lehet, hogy a nők nadrágviselése, a szoros bugyogók, tangák és a férfiak testhezálló gatyái csökkentik a párosodási lehetőségeket és a hajlandóságot? Mivel az imént felsoroltak leginkább a keresztény kultúrkörre igazak a muszlimokra kevésbé, ebből én azt a következtetést vonom le, hogy azokban az országokban, ahol a fenti divat teret hódított, a népesség fogyatkozása megindult. Azokban az országokban, ahol ezt nem érzékelik, feltehetően a bevándorlás biztosítja a népesség fenntartását. Ha ezek a bevándorlók ráadásul más divatnak hódolnak, akkor a népesség még szaporodhat is. Az érintettek ábrándozhatnak a nagycsaládról, de a divatkövetésük ezt lehetetlenné teszi számukra. Furcsának találom, hogy a muszlim férfiak öltözéke és a katolikus papok reverendái mennyire hasonlítanak.

Ellenzéki kerekasztal

Valamikor létrejött az ellenzéki kerek asztal. Résztvevői, az éppen kormányzó MSZMP, és az ezt elutasító ellenzékiek. Úgy látom, hogy jelenleg az akkori helyzethez hasonló állapotok uralkodnak, csak most az MSZMP szerepében a FIDESZ - t tisztelhetjük, az ellenzék ugyanolyan tagolt, mint annak idején. Lényeges különbség az akkori, és a mostani ellenzék között, hogy akkor (a tárgyalások megkezdése előtt) senki nem hozakodott elő a saját miniszterelnök jelöltjével és voltak olyanok, akiket „kizárt a Párt”. Biztos, hogy akkor is felvetődött az, hogy ki legyen a miniszterelnök, de megegyeztek abban, hogy ezt majd eldönti az a párt, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. Ez azt jelenti, hogy nem ittak előre a medve bőrére, jobb lesz először elejteni azt a medvét. Biztos, hogy az akkori MSZMP bízott a jelentős létszámú tagságában, és az őket körülvevő szimpatizánsokban, de a választás mást mutatott.

Az egészségügy, az oktatás és a családbarátság szentháromsága!

Az egészségügy és az oktatás problémái leginkább a vidéki településeket érintik. Megítélésem szerint az ezekben az ágazatokban foglalkoztatottak jelentős helyet foglalnak el a települések értelmiségi körében, ahol eszük jelentős, de ehhez képest a jövedelmük elhanyagolható. Ezért úgy érzik, hogy képzetlen emberek nekik mondják meg a mihez tartást.  Nézzük meg, hogy mit kell érteni a családbarátságon, ha ezeknek a helyi értelmiségi embereknek a munkahelyéhez hozzá kívánunk nyúlni. Tegyük fel, hogy a gyermeklétszám csökkenése vagy az úthálózat kiépítettsége, a távolságok lecsökkenése miatt az érintett intézmények bezárása, átalakítása szóba kerül. Ilyenkor nem elegendő új helyet találni az érintettnek, mert a család barátság azt is megköveteli, hogy az érintett házastársáról és gyermekéről vagy gyermekeiről is gondoskodni kell. Látható, hogy ezek a problémák nem oldhatók meg csak pénzosztással meg adó jóváírással. A felmerülő nehézségek eddig minden kormányt elriasztottak attól, hogy hozzányúljanak ehhez a szentháromsághoz.

A Magyarok kakaskodnak.

A kakasviadal két résztvevője Orbán Viktor és Soros György. Hölgyeim és Uraim tegyék meg tétjeiket. A fiatalabb Orbán Viktor, vagy a nagyobb élettapasztalattal bíró Soros György lesz az összecsapás győztese? Pillanatnyilag mindkét versenyző, a sarkantyúját élesíti az EU köszörűkövén. Van, aki a fiatalabb, van, aki az érettebb húst kedveli. Valakinek, bizonyára remek lakomája lesz. Tessék! Tessék! Az egyiknek a hangja és a vagyon gyarapodása, a másiknak a vagyona és a világméretű befolyása nagy. Majd meglátjuk, hogy melyik lesz előnyösebb a nagy duellumban.

VAJÖKÜ – vagyoni és jövedelmi különbség

Sokan gondolkoznak azon, hogy mi lehet a mozgatórugója a múltban, és a jelenben tapasztalható társadalmi mozgásoknak? Azt hiszem, hogy amióta kialakult az emberi társadalom, kialakult az elpusztítására törő VAJÖKÜ is. Úgy képzelem, hogy ez a VAJÖKÜ, mint valami társadalmi vírus, fertőzi az emberi társadalmat. A VAJÖKÜ - vel fertőzött egyedek mindent megtesznek, hogy megszabaduljanak ettől a számukra végzetes betegségtől (kivonulás a megszokott emberi környezetből, globálissá tenni a betegséget, ezzel növelni azt a hitet, hogy kisebb a kellemetlenség, ha másokat is érint ez a kellemetlenség). Ez a vírusfertőzés különösen érinti a nagy társadalmi befolyással bíró egyéneket, akik megfertőzik a környezetükben élőket is. A vírusos betegségben kiszenvedő oroszlán vírusait a belőle lakmározó hiénák és sakálok is megkapják, a közvetlen környezetéről nem is beszélve.