Szövegértési probléma?

 Valaki kijelenti, hogy ne arra figyeljenek, amit mond, hanem arra, amit tesz. Ezek után azt várná az ember, hogy minden figyelem a tettek figyelésére fordítódik, a beszédek figyelése pedig marginalizálódik. Ha nem ez történik, akkor felmerül az emberben, hogy itt nemcsak szövegértési problémáról van szó, hanem valaminek a meg nem értéséről is. Igaz ugyan, hogy a magyarok azt mondják, hogy mondj igazat és betörik a fejed (jobb esetben csak rugdossák a szobor fejet), de ezt nem szokták komolyan venni. Gondolom, hogy a szavakra figyelők nem egy jó fej betörésre várnak.

Probléma megoldás!

Mi a probléma? A Keleti pályaudvaron és környékén rengeteg elégedetlen migráns gyűlt össze, akik kikezdik a kormány problémamegoldó képességébe vetett hitet. Ennek a problémának a megoldása.  Beállítunk a pályaudvarra egy szerelvényt, és bemondjuk, hogy ez a szerelvény nyugatra megy. Közben magyarul bemondjuk, hogy ez a szerelvény nem a nyugati országokba, hanem csak nyugat-magyarországra megy, (úgysem értenek a menekültek magyarul, a segítőik pedig úgysem értenek semmit a pályaudvari zajongás közepette). A várakozásba belefáradt migránsok zsúfolásig megtöltik a vonatot, ami el is indul nyugat felé. Közben a rendőrök és a bicskei menekült tábor őrzői megszállják a bicskei pályaudvart, hogy oda a média munkatársai ne mehessenek be, a vonaton lévők pedig ne mehessenek ki (csak a menekült táborba menők a buszukhoz). Ezzel a kormány megszabadul a Keletit elözönlő menekültektől, az általuk okozott problémáktól, a segítőik nyafogásától és a külföldi újságírók zaklatásaitól. Vagyis a probléma megoldva, kipipálható. A szavahihetőségről, ne azt nézzék, amit mondunk, hanem azt, amit cselekszünk. Újabb hír: A Keleti pályaudvaron maradt menekültek gyalog vágnak neki a nyugat-európába vezető útnak. Dolgozunk azon, hogy ezt az új problémát hogyan oldjuk meg.

Ásványolaj árváltozás

Az utóbbi időben, a hazai médiumokban mindent megelőz a bevándorlási téma, s úgy néz ki, mintha ezen kívül más nem is történne sem a világban, sem hazánkban. Tévedés ne essék, ezzel nem akarom csökkenteni a bevándorlás fontosságát, de úgy érzem, hogy közben más események fontosságáról sem szabad megfeledkezni. Szerintem ezek közé tartozik a címben jelzett esemény értékelése is. Amikor azt halljuk, hogy a nyersolaj világpiaci ára a valamikori ár felére, 40%-ára esett vissza, akkor óhatatlanul megnézzük, hogy a hazai benzin és gázolaj árak mennyire követik ezt a változást. Teljes mértékű követést senki nem várhat, hiszen a finomítók önköltségeinek csak egy részét jelentik a nyersolaj árak. Meglátásom szerint, a fogyasztói árak mérséklődése még a lehetőségeket sem használja ki. Azt pedig sokan tudjuk, hogy az üzemanyag árak jelentős mértékben meghatározzák egy-egy vállalkozás versenyképességét. Ebből az következik, hogy szavakban ugyan mindent megteszünk a kkv-ért, de a valóságban nem segítjük elő a versenyképességüket.

Összetartozás

Az emberek egy-egy csoportját, a közösen megélt jó vagy rossz események kötik össze. Egy kellemes nyaralás emléke, a résztvevőket közösséggé formálhatja ugyanúgy, ahogy egy szégyenteljes cselekedet résztvevőit is. Elgondolkozhatunk arról, hogy mi lehet az a közös esemény ami Orbán jelenlegi, és Boross régebbi miniszterelnököket összeköti. Az azonos miniszterelnöki problémák, vagy az Antallnál tett végső látogatáskor a lélegeztető gép lekapcsolása. Ugyanez a kérdés felvethető akkor is, ha az ország jelenlegi legfőbb méltóságairól beszélünk. Közösek lehetnek a felmerülő problémák, de közösek lehetnek a régebbi szégyenteljes cselekedetek is amit közösen éltek meg (például a közösen elkövetett és elitélendő szexuális cselekmények). A jelenleg tapasztaltakat úgy is felfoghatjuk, mint a régi dolgok túlkompenzálását.

A bőrszín emlegetése és a kerítésépítés között közös gyökerek is lehetnek.

Mi a sajátosságunk?

Vannak, akik nem szeretik ugyan az Európai Uniót, de hiányolják. hogy az alkotmányából hiányzik a keresztény gyökerekre utalás. Én úgy gondolom, hogy bármiféle utalás, a különbözőségek eltakarását szolgálná. Lehet általánosságban az iszlámról beszélni, de sokan tudjuk, hogy az iszlám nem egységes és ez nagyon is megosztja a mostani közel-keletet. Beszélhetünk általánosságban a keresztény gyökerekről, de ezzel elhallgatjuk, hogy különböző katolicizmusok és megreformált katolikusok is vannak. Ugyan ez vonatkozik a zsidóságra is. Azt láthatjuk, hogy egyes népek nagyon jól megvannak anélkül, hogy deklarálnák a vallási múlthoz tartozásukat. A régi távol-keleti országok ezt a gyökerekre való utalást nélkülözhetőnek tartják. Ezzel együtt békésen megférnek egymás mellett a régi és a mai hitek követői. Nem hiszem, hogy az analógiákra nagyon büszkék lehetnénk, bár sok esetben hasznosak lehetnek ezek a párhuzamosságok:

 MSZMP – KB első titkár – KB;

FIDESZ – Elnök - (elnök helyettes, alelnökök, frakcióvezető, Országos választmány elnöke, szóvivő)

A globalizációról hallva, sokaknak az jut az eszébe, hogy nagy nemzetközi cégek nemzetek feletti hatalomra tesznek szert, és dróton rángatják az őket befogadó országokat. Az egyes vallások efféle tevékenységét kevesen sorolják a globalizáció megnyilvánulásai közé. Látni kell azonban, hogy a nagy nemzetközi vállalatok, letelepedésük előtt, kénytelenek megegyezni az őket befogadó ország kormányával, de ugyanez a kötelezettség nem áll fenn az egyházi csoportosulások esetében. Azt hiszem, hogy ezek a globális vállalatok csak tanultak az egyházi szervezetektől.

Genetikai károsodás.

Azt hiszem, hogy sokan emlékeznek arra, hogy a hazai baloldalt az országgyűlés elnöke genetikailag károsodottnak látja! Nézzük meg közelebbről ezt a látásmódot. Az vitathatatlan, hogy azt, aki nem szereti a saját népét, genetikailag károsodottnak tekinthetjük (természetesen csak átvitt értelemben). Tegyük fel, hogy a székelyek (az erdélyi többség) úgy gondolják, hogy nekik elegük van a romániai kisebbségi létből, és ha Romániában nem tudják elérni, hogy autonómiát kapjanak, megpróbálják Magyarországon magukhoz ragadni a hatalmat. Erre most kedvező az alkalom, mert az egész jobb oldal el van ájulva az erdélyiektől. Mivel ez az ájulás a baloldalt elkerülte, nyugodtan állíthatjuk, hogy nekik valami genetikai hibájuk van. Ami a székely (erdélyi) behatolást érinti, bizonyos területeken és helyeken ennek már érzik is a hatását (ha nincs ilyen kötődés, akkor nem kap olyan lakást, nem veszik fel olyan beosztásba stb.). Persze a magyar elhárítás ilyen irányban nem ténykedik, mert az genetikai károsodásra utalna. Ezért lehet, hogy ez a genetikai károsodás, egyfajta mutációt jelent, és csak a jövő fogja megmutatni, hogy ez a mutáció a nemzet fejlődését, vagy visszafejlődését jelenti-e?

Morális alapok

A hadigondozásra vonatkozó törvény kapcsán elgondolkoztam azon, hogy a rendszerváltást követően milyen is az új rendszer morális alapja. Az ember azt várná, hogy az új rendszer a régihez viszonyítva sokkal erkölcsösebb, az értékrendje az előzőnél sokkal elfogadhatóbb legyen. Régen azt mondták, hogy sokakat megilletne a kárpótlás, de az ország szűkös lehetőségei miatt, nem kárpótolunk senkit. Az új rendszerben még sokan megmaradtak a kárpótlásra várók, de elsősorban azokat kárpótolták akiket valami vagyoni kárpótlás illetett meg (elvették a földjét, a szatócs boltját stb.). Azokat, akik elvesztették a férjüket, fiukat azokra a maradék elvet alkalmazták. Ha a mostani táblázatot megnézzük, szembetűnő, hogy sem a hadigyámoltak sem a hadigondozottak nem szerepelnek. Az ember azt gondolná, hogy minden hadi özvegynek legalább egy gyereke volt, aki az apja vagy az anyja halálakor hadiárva lett. Ha a számok nem ezt mutatják, akkor érthetetlen a szovjet katonák erőszakoló tevékenysége, vagy a háborút megelőzően a magyar férfiak népességszaporító tevékenysége. A hadigyámoltra vonatkozó megkötések miatt az látszik, hogy hadiárvának csak a 21. században születettek tekinthetők így érthető, hogy miért ilyen kevés a hadiárva. Ez a megkötés, szerintem nem javítja a morális értékét az új rendszernek.

Hadigondozásra  jogosultak  köre

• szolgálat következtében meghalt személy és a hadirokkant;
• hadigyámolt: a hadirokkant gyermeke a 16. életévének betöltéséig, vagy ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig, vagy ha a gyermek az előbb meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára (meghatározott feltételek esetén);
• hadiözvegy: a szolgálat következtében meghalt személy, ill. hadirokkant özvegye (elvált házastárs is meghatározott feltételek esetén);
• hadiárva: a szolgálat következtében meghalt személy, illetve hadirokkant gyermeke, ha a hadigyámoltra vonatkozó feltételek érvényesülnek vele szemben is;
• hadigondozott családtag: a szolgálat következtében meghalt személynek, illető- leg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű, illetve legalább 50 százalékos egészségkárosodású szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére

Hadigondozottak részletes létszámadatai 2014

Forrás: Infoszolg/Magyar Államkincstár(MÁK)

A haza bölcse

A haza bölcse vízszintesen tartja a tenyerét, mint aki kér valamit. Aki a kiegyezés jeleként kezet nyújt valakinek, annak a keze függőlegesen áll. Lehet, hogy az ebbe a kézbe kapottakból épült, szépült az országunk és benne a mai fővárosunk. Pénzt most is kapunk, de az épülést, szépülést most a díszburkolásban éljük ki. Igaz, hogy ezért senkit sem neveznek a haza bölcsének.

A profit (értéktöbblet) újra felosztása

A kapitalizmus ifjú korában, a megtermelt értéktöbbleten a tőkével rendelkező és a munkaerejével rendelkező osztozkodott. Nyilvánvaló, hogy mindkét rendelkező fél igyekezett a saját szerepét hangsúlyozni és az értéktöbbletből minél nagyobb részt önmagának megszerezni. Mivel a tőke tulajdonos nem kívánt a sok munkással egyezkedni, ezért a képviseletével megbízott valakit. A munkások is belátták, hogy egyénileg nem sokra mennek a tárgyalásokon, ezért képviseletükre szakszervezeteket hoztak létre, amelyek élére vezetőket választottak. Így a rendelkezők már nem vettek részt az értéktöbbletért folyó egyezkedésekben. Ez a felállás (némi módosulásokkal és a régiek maradványaival) sokáig változatlan maradt. Mivel a régi tőkés, ideje egy jelentős részében vállalkozói tevékenységet folytatott, rájött, hogy ezt a tevékenységet másra is rábízhatja. Így a tőkés érdekeltsége csak a profit biztosításához fűződött, ami azt jelentette, hogy az osztaléknak mindig magasabbnak kellett lennie, mint a bankba betett pénzek kamatának. Ha ezt sikerül elérnie, akkor bármilyen banki kamat mellett Ő az osztalékból nyugodtan, erőfeszítés nélkül megél, és lassan gyarapszik.

Az önállósuló vállalkozó abban érdekelt, hogy bevételei minél nagyobbak a kiadásai pedig minél kisebbek legyenek úgy, hogy mindezt minél kevesebb adminisztrációs (ön-) költséggel tudja biztosítani. Látható, hogy itt már csak önköltségi elemekről beszélünk és a munkaerő azonos elbírálás alá esik, mint egy robot, vagy automata. Mivel a vállalkozónak többnyire nincs saját tőkéje, ezért abban érdekelt, hogy a baktól felvett hiteleit terhelő kamatköltségei minél kisebbek legyenek, vagyis az alacsony banki kamatok elérésében érdekelt. Bevételeinél kívánatos volna, hogy a banktól minél több kamatot kapjon, ami a magas kamatszintet teszi számára kedvezővé. Nyilvánvaló, hogy a döntést a bankba betett, illetve az onnan kivett összegek fogják befolyásolni. Mivel általában mindenhol több adminisztrációval jár a munkaerő alkalmazása, mint a kamatfizetési kötelezettség, ezért a vállalkozók nem érdekeltek a munkaerő alkalmazásában.

A profitért küzdő harmadik fél, a munkás, az alkalmazott. Valamikor úgy választotta meg a képviselőit, hogy te közülünk való vagy, de, hogy legyen időd a tárgyalásokra mi a velünk azonos fizetést és elhelyezést biztosítunk számodra. Most ezek a képviselők már nem a képviseltekkel azonos ellátást várnak el, hanem olyat, amilyen a tárgyaló partnereké. Mivel a képviseltek ilyen ellátást nem tudnak biztosítani, ezért az ezt biztosítókkal nem lesznek olyan kíméletlenek. Ezt a helyzetet mindhárom érdekelt fél látja, a küzdelmében figyelembe is veszi.

Negyedik félként ott marad az állam és bankja, mert neki kell törődni a szavazótáborával, amibe mindenki beletartozik. Valameddig támogathatja valamelyik küzdő felet, de hosszútávon el kell érnie egyfajta egyensúlyt, amit valamennyi küzdő fél rövidebb, hosszabb ideig elfogad.

Ilyen alapon megítélhetjük az államokat, mert a meghozott törvények és az alkalmazott kamatpolitika mutatják, hogy melyik társaságot támogatja. Az, hogy mindenki kedves neki, bizonyára igaz, de valamelyik egy kicsit kedvesebb.

A lakat kívülről van. Ha bezárkózunk, akkor a zárszerkezet belül van, ha bezárnak bennünket, akkor a zárszerkezet kívül lesz. Hogy jobb élni? Bezárva, vagy bezárkózva? Mit üzen ez a kép? Vándor, ha hoztál magaddal ennivalót, azt itt nyugodtan megeheted, mert mi láthatóan üres asztallal várunk. Ezen az asztalon az asszonyod is tisztába teheti a gyermeketeket, de ne bízzatok abban hogy kinyitjuk nektek az ajtónkat.

A nemzeti kerítés

Minden kerítésnek két oldala van. Van egy külső oldala és van egy belső oldala. A régi falusi kerítéseknek kettős funkciója volt. Egyrészt megakadályozták, hogy illetéktelenek belépjenek a ház portájára, másrészt megakadályozták, hogy a ház lábasjószágai kimenjenek az utcára. A most felépítendő nemzeti kerítésnek csak a bejövetelt megakadályozó szerepe lesz. A bevándorlást akadályozni fogja, a kivándorlást nem, és különben is amerre a kivándorlás történik, arra felé nem épül kerítés. Hogy mennyire lesz hatásos? Velem együtt, sokan kételkednek a kerítés hatásosságában, de hívei biztosan megtalálják a módját, hogy hatásosságát bemutassák. Bizonyára a valamikori Kun és Jász vezetők is megtalálták a módját a magyarsághoz csatlakozás előnyeinek a bemutatására. A Duna is, mega Tisza is átfolyik Magyarországon, de tudjuk, hogy nem nálunk van a vízgyüjtő területük. Onnan pedig nem csak a békés, hanem az árvizeket is megkapjuk. Most ember áradatot kapunk ami ellen nem gátakkal, hanem kerítéssel próbálunk meg védekezni. Velem együtt sokan tudják, hogy az áradások után gyakran aszály következik amikor szükség volna a haszontalanul elbocsátott vízre. Valamikori nagyuraink, az elnéptelenedett falvakba, vagy a meghonosítandó iparágakba, betelepítettek embereket, akiknek az élettéren kívül nem adtak semmit. Persze azt megengedték, hogy az életüket úgy rendezzék be, ahogy nekik tetszik. Nekik pedig úgy tetszett, hogy lett saját tanítójuk is meg saját papjuk is. Persze később ők is belátták, hogy előnyösebb, ha asszimilálódnak a többséghez, de ezt kívülről nem siettette senki sem.

Játék, három szereplővel!

A játékot úgy hívják, hogy rezsicsökkentés. A játék három szereplője: Az állam (Á), a fogyasztó (F) és a szolgáltató (S). F-nek van 800 forintja, de S mindig 1000 forintos számlát küld neki, vagyis a számla kiegyenlítéséhez hiányzik neki 200 forintja, ezért nem fizet semmit. A lehetetlen helyzet miatt (S) panaszkodni kezd Á - nak, hogy tegyen már valamit, a lehetetlen helyzet megszüntetése érdekében.  Végül Á azt találja ki, hogy csökkenti (F) rezsijét, vagyis, (S) nem állíthat ki 1000 forintos számlát, hanem csak 900 forintosat. Ezzel a számla kiegyenlítéséhez, szükséges 200 forintos hiányt, lecsökkentette 100 forintra, mert (F) – nek továbbra is csak 800 forintja van, ezért továbbra sem fizet semmit. Ezek után (S) sirámaira azt mondja Á, hogy látod, sikerült a kintlévőségeidet a felére csökkentenem. Azoknak a (F )- eknek, akik jobban örültek volna annak, ha az ő 800 forintos jövedelmüket 900 forintra emelték volna (Á) azt mondja, hogy én a te bukszádban hagytam 100 forintot, ezért inkább lelkesedj értem!

A munkaerő piac trógerei

Nézzük meg közelebbről azt a szlogent, hogy visszavezetjük a munkaerő piacra! Ha egy piacról elkóborolnak az odavalók, akkor a trógerek (árumozgatók) visszavezetik őket a piacra (gondoljunk egy állatvásár sertéseire). Nézzük meg ennek a mikéntjét: Először bevezetjük a peronjegyeket, ezzel az állomásokra kóborlók egyik fészkét számoljuk fel. Utána, bevezetjük a közhasznú munkát, így egybetereljük a munkaerő piacról elszökötteket. Ezután a láthatósági mellénnyel megkülönböztetjük ezeket a szökevényeket, az el nem szököttektől, úgy ahogy annak idején a Dávid csillaggal megkülönböztettünk embereket. Mivel ezek az elkóboroltak vasárnaponként a plázákba jártak melegedni, meg ingyért finomságokat nézegetni, ezért ezeket az ingyért látogatható plázákat vasárnaponként bezárjuk. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy hova bújnak a még kóborlók.

Legális bevándorlók!

Az utóbbi napokban nagyon sokat hallunk az illegális bevándorlókról és erről a kérdésről nemzeti konzultáció is készölődőben van. Engem a dolgok másik oldala érdekelne, arról szeretnék többet megtudni. Jelenleg nem tudom elképzelni, hogy miképpen zajlik a legális bevándorlás? Tegyük fel, hogy a buszsofőr megáll a határőrségnél és azt mondja az ügyeletes határőr vezetőnek, hogy meghoztam egy busznyi afgán menekültet (legális bevándorlót), itt állnak az irodája előtt, mert már kiszállítottam őket a buszból, mivel nekem vissza kell mennem a következő szállítmányért. Mivel én így járok el, következésképpen én nem lehetek a gonosz embercsempész, és az utasaim sem lehetnek a zöldhatáron át az országba beszökő illegális bevándorlók. Nos, azt nem tudom elképzelni, hogy ezután mit csinál a határőr vezető ezekkel a legális bevándorlókkal és miben fog különbözni az elbánásuk a legális és az illegális bevándorlóknak?

Valaki visszaadott rengeteg magyar állampapírt!

Több mint 57 milliárd forintnyi egyéves állampapírt adtak ma vissza az adósságkezelőnek piaci szereplők.

Az általam látott ábrákon látszik, hogy fél nyolc és fél kilenc között volt egy jelentős szakadék, ami kb. azt jelentette, hogy a 302,8 HUF/EUR érték leesett 302,2 HUF/EUR értékre. Nézzük meg, hogy ha valaki ezermilliárd forinttal beszáll az árfolyam alakításába, az mennyit nyer ez alatt az egy óra alatt?  Ha eladja az állampapírjait, akkor kap érte 302,8*10⁹ forintot. Miután leesik az árfolyam, megveszi ugyanazt a mennyiségű állampapírt, de most már 302,2 forintért. Vagyis megtakarít az állampapitokon darabonként 0,6 forintot. Ha ugyanannyit vesz, mint amannyit eladott, akkor megtakarít 0,6*10⁹ forintot, vagyis 600 milliárd forintot. Ez nem rossz órabér. A kérdés most már az, hogy kinek van a birtokában ennyi államkötvény? Az látszik, hogy ezermilliárd nem is szükséges a fenti 57 milliárdos visszafizetéshez, mert ezt a százmilliós játék is lehetővé teszi. Szerintem ez az egyórás lebonyolítás kikerül mindenféle ellenőrzési gyakoriságot és bármiféle ellenőrzés azt láthatja, hogy a kasszában ennyi darab államkötvénynek kekk lennie és ennyi is találtak az ellenőrzéskor. A kinek van kérdésre túl sok válasz nem valószínű, azt a néhányat gondolom, hogy kitalálják.

Le a fóliával és a viviszekcióval!

Nemzeti dohánybolt alkalmazottjának a meggyilkolása.  Mi van a tulajdonossal? Felel Ő a z alkalmazottjáért? Díler paradicsom, láthatatlan helyen üzletelni. Tudatmódosítók előállítását és forgalmazását (pálinkafőzés, trafikok baráti kézbe adása) ellenőrzés alatt tartani. A vágott dohányt és a vágott kannabiszt a rendőrök többsége messziről megkülönbözteti. Egy díler, több lefóliázott üzletet is tulajdonolhat. A kábítószert a legritkább esetben értékesíti a kábítószer tulajdonosa. Az a lényeg, hogy mindenki a fóliáról beszéljen, a tudatmódosításról tereljük el a figyelmet.

Migránsok Magyarországon:

Nem adok nekik semmit, de nem is veszek el tőlük semmit. ÁFA mentesség, a jelenlegi mértékig, Letelepítésük a kihaló falvakba. Valaki arra a néhány öregre is rányitja az ajtót. Valamikor a kihalt falvakba, vagy az elnéptelenedett területekre, idegen nemzetiségűeket (svábok, szlovákok, szerbek, görögök stb.) telepítettek. A városokba ne telepítsünk idegeneket, de vidékre igen. A hiányzó munkaerőt ezekkel a betelepítendőkkel pótolhatnánk. Ezek a telepesek megtarthatnák a szokásaikat és a faluszervezési gyakorlatukat. Az eredeti állampolgárságukat megtartva, nem lennének részei a magyar közigazgatásnak.

Migráció

Így oldották meg a migráció kérdését. Hadihajók, repülőgépek, fegyverek ezek üzem anyagai, kezelői nagyon viszik a pénzt. Ezeket a kiadásokat mind a migránsok okozzák, a költségeket pedig nem ők viselik. Micsoda idők?

Havi kilencmillió eurót

idénre 200 ezerre becsülik

Egy euró kb. 300 Ft.

9*10⁶*3*10²/2*10⁵=13,5*10³=13500Ft/hó

Ha ennyi pénzt adnánk ezeknek az embereknek (rezsijük valószínűleg nincs), lehet, hogy eszükbe sem jutna a lakhelyük elhagyása.

Menekült kérdés!

Ha egy embernek hiányzik a pillanatnyi biztonsága, vagy valamiért bizonytalan a jövőbeni biztonsága, akkor az ember igyekszik elhagyni a biztonságát fenyegető helyet. Ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy ezt a biztonságot egy háború, vagy bármi más veszélyezteti. Szépíthetjük a kivándorló magyarok megnevezését, de útra kelésüket a biztonságukat fenyegető veszélyek indokolják. Természetesen ugyanez vonatkozik minden emberre, ez van az Európát zavaró migráció hátterében. Az utóbbi napokban mindenki azért szörnyülködik, mert sok száz menekültnek (migránsnak) lett a temetője a Földközi tenger. Érdekesnek találom, hogy összehívták az EU felelős vezetőit, de a migránsokat „kibocsátó” országok vezetőit (kormányzó és ellenzéki) nem hívták meg. Lehet, hogy az EU olcsóbban megúszná a migrációs problémát, ha figyelembe venné a sajátján kívül, az adott országok vezetőinek a kívánságait is.

Germanwings

Általános az a nézet, hogy Andreas Lubitz, a Germanwings múlt héten tragikusan megsemmisült gépének másodpilótája öngyilkos lett, és magával vitte a másvilágra, a gondjaira bízott utasokat. Lehet, hogy így történt, és indokolt a megismétlődését kizáró intézkedés, vagyis az, hogy egy ember ne maradhasson a pilótafülkében. Ez az egy emberes kérdés még megér egy misét, más foglalkozások vizsgálatánál is. Nézzük meg, hogy lehet-e más magyarázat a tapasztalt jelenségekre? Mit jelent az, hogy se lát, se hall? Mit jelent, hogy valaki szoborrá merevedik? Lehet, hogy a másodpilóta is ilyen állapotba került? Utal-e valami arra, hogy a kérdéses időszakban ez az ember aktív volt? Az ismertté vált előzmények azt is mutathatják, hogy ennek az embernek az önbizalma a mélypontra süllyedt. Ha valakin uralkodik a „nekem semmi sem sikerül” érzés, az a rászakadó lehetőségtől lehet, hogy összeomlik és lemerevedik. Ilyenkor véletlenül is megnyomhat gombokat, kapcsolhat kapcsolókat. Ha egy ilyen helyzet más embereket is veszélyeztethet, akkor indokolt, hogy ezeken a helyeken ne hagyjunk egyedül senkit. Ez természetesen nem csak a pilótákra vonatkozik, hanem más területekre is.

Quaestor

Az utóbbi időben még a csapból is a bróker botrány folyik. Én úgy látom, hogy itt az a kérdés, hogy mi a teendő azokkal a pénzekkel, amelyek a következő kifizetésig (nyugdíj, közalkalmazotti fizetések stb.) az államkasszában összegyűlnek (ÁFA, és egyéb időszakos állami bevételek). Nyilvánvaló, hogy ilyen pénzek minden önkormányzatnál is keletkeznek. Minden jövedelem tulajdonos érthetően arra törekszik, hogy az ilyen „parkoló” pénzei megőrizzék az értéküket, tehát a kamatuk minél inkább haladja meg a területükre érvényesnek tekinthető inflációt. A kérdés az, hogy az állam, mint jövedelem tulajdonos, hol parkoltathatja az időlegesen inaktív bevételeit úgy, hogy ezek legalább megőrizzék az értéküket. Azt hiszem, hogy a nagymértékű összegek parkoltatására hozták létre a különböző nemzetközi pénzintézeteket és pénzügyi alapokat (IMF). Persze be lehet fektetni valami óriási beruházásba is (Panama csatorna, hidak, atomerőművek), de ezek nem a források biztonságos megőrzését szolgálják. Minden Nemzeti Banknak kell olyan tartalékot képeznie, ami bármilyen váratlan esemény finanszírozását lehetővé teszi. Ennek a tartalék képzési kötelezettségnek a költségei beépülnek a kérdéses bank működési költségeibe. Úgy gondolom, hogy ezt a tartalékot most a Quaestor gondjaira bízták.

Egy lócsiszár virágvasárnapja.

Ezek a szerencsétlen ateisták, ha nehezen is, de végül felfogják, hogy a vasárnapi zárva tartás mit is mutat. Megmutatja, hogy hol is lakik a hatalom, ami ellen lehet, de nem érdemes hadakozni. Lám Herse is meg Kolhaas is megtanulta. A kereszthalálig még egy hét van hátra.

Sej, Nagyabonyban

Az első világháborút ki ellen vívtuk? Nem hallani sem Doberdóról, sem Piavéről. Az ezüst nagykereszt kitüntetésekről nekem a „Szocialista brigád jelvény” kitüntetés jut eszembe. Tévedés, vagy a történelem meghamisítása a múlt eseményeit úgy beállítani, hogy az első világháborúban mi magyarok csak a csúnya oroszok ellen harcoltunk volna (ráadásul, mindig csak győztes csatáink voltak). Az én két világháború között kiadott könyveim más képet mutatnak. A „Csak a szépre emlékezem” elfogadható egy dalszövegben, de történelmi visszapillantásnak nem.

 Valamiért a népdalaink sem az oroszok elleni ellenszenvünket örökítik meg.

Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik, De Majlandban harminckettő látszik. Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt!

Diákcsíny?

Petőfi Sándor

 A JÓ TANÍTÓ

 Ki is mutattam iránta

Jószivűségemet,

Vittem neki ajándékot,

Mikor csak lehetett.

Lelopkodtam sonkát, kolbászt

Saját kéményébül,

Ez volt ajándékom, s ő még

Meg is hítt vendégül. „

Senki nem mondhatja, hogy a kormányzati tényezők nem szeretik a költőinket, és nem tanulnak a verseikből!  Ha azt halljuk, hogy 230 milliárd forintot hagyott a kormányunk a vállalkozóinknál és kb. ennyit loptak el a brókereink (ezek persze MSZP-s brókerek voltak), óhatatlanul a fenti diákcsíny jut némelyikünk eszébe. Persze ennyi pénzből sok életpályát és egyéb intézkedést is csábítóvá lehet tenni. Azon persze el lehet gondolkozni, hogy ebben az esetben ki is játssza a jó tanító szerepét?

Kibúvó a reklámadó alól!

A következőkben nem reklám, hanem termék megnevezés következik. Mivel ezt előre meg is mondjuk, nem reklamálhat senki. Nem csinálunk a kútba, csak a kávájára és utána belelökjük. Így támogathatjuk a nekünk kedves kkv-kat.