Radikalizálódás

Mostanában ezzel a szóval illetjük az ifjúság körében tapasztalható, a jelenlegi életfelfogással elégedetlen magatartást. Ezt mi leginkább az iszlámvallásúakra értjük. Tudnunk kell azonban, hogy ez a jelenség nem korlátozódik az iszlámvallásúakra. A jelenlegi életfelfogást az jellemzi, hogy félünk a háborútól és a nyomortól. Látni kell azt, hogy azok, akik nem élték meg ezeket a félnivalókat, azoknak a mi félelmeink teljesen érthetetlenek. Azok, akik megélték a háborúság borzalmait,  ennek az okozóit bennünk, európaiakban találták meg. A mi belső elégedetlenjeink, nem értik a szüleik nyomorról szóló emlékeit, csak azt látják, hogy a szüleik, a sokévi munka után is, milyen messze vannak az elit lehetőségeitől. A tősgyökeres ifjúság nem érti a mi háborútól való félelmünket, mert egész életükben, békében éltek és élnek. A mi félelmeinket úgy fogják fel, mint valami horrorisztikus mesét és nem értik, hogy mi miért érezzük úgy, hogy nekik ez a mese tetszik.

Példamutatás!

Magyarország példát mutat mindenkinek, hogy miképpen kell kezelni a migráns, kérdést. A magyarok most mit is tesznek?  Felépítették  az országot védő kerítést úgy, hogy az  országhatáron belül legyen. A kerítés és az ország határ között hagytak 2,5-3 m távolságot. Az országba be nem engedetteket és a kitoloncoltakat ebbe a sávba kényszerítik. Na, már most, ha minden ország így jár el, akkor az történik, hogy létrejön az országok között egy 5-6 méter széles senki földje, amelyen a migránsok oda mennek, ahova akarnak. Ez a sok ezer kilométeres senki földje feldarabolja az európai kontinenst, sok bezárkózó országra. Az még nem látszik, hogy mi lesz azokkal, akik gyalog, vagy valamilyen járművel bekerülnek ezekbe a sávokba. Lehet, hogy csak az marad, hogy az országok közötti forgalom csak légi úton lesz lehetséges.

Számolgatás

Az infláció mértéke, a 2017-es költségvetés szerint: 0,9 % 

                                a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint: 2,6 %

A két érték közötti különbség: 1,7 %.

Az átlagnyugdíj értéke: 117372 (1,17372*10⁵) Ft.

A nyugdíjasok létszáma: 2,9 millió (2,9*10⁶) fő                                                                                   

Egy átlagnyugdíjason a megtakarítás: 1,7*1,17372*10⁵*10^-2 = 1,995324*10³=1995,324 Ft.

A nyugdíjasokon megtakarított összeg: 2,9*10⁶*1,995324*10³=5,78644*10⁹ = 5,78644 milliárd Ft/hó.

Ha 100 ezer forinttal akarom növelni valakiknek a bérét, akkor hány ember bérét növelhetem meg?

X=5,78644*10⁹*10^-5=5,78644*10⁴=57864 fő.

Tehát, akik most béremelést kapnak az államtól, azok tudják, hogy mi ennek a forrása.

Az ellenzék pedig fogja be a száját, mert ilyen jelentős béremelés már rég volt az egészségügyben, az oktatásban, és az állami hivatalokban. Azért, hogy a nyugdíjasok még annak a 0,9 %-nak se örüljenek maradéktalanul, megemeljük a temetési költségeket.  Ezzel megnő az államkötvényekbe fektetett pénzek összege (mert, hova is fektethetné be a temetésére félretett forintjait?), így nem tudja sem a gyermekeit, sem az unokáit pénzelni, ami azt jelenti, hogy ezek is megtanulják, hogy a főnöknek, tulajdonosnak mindig igaza van, tehát be fogják a szájukat, ami akaratunkkal egybecseng.

Üzenjük Európának, hogy ők is megértsék! Azt hiszem, hogy ezt a szlogent minden magyar ismeri. Arról a kérdésről, hogy mit is üzenünk Európának, már kevesebb embernek van elképzelése. Azt üzenjük, hogy nem kérünk a migránsokból. Minden ország a maga módján igyekszik biztosítani az elöregedő népességének az életszínvonalát. Az egyik úgy gondolja, hogy újszülöttekkel csökkentem az átlag életkort, így majd lesz olyan munkaerőm, aki eltartja az időseket. A másik úgy gondolja, hogy én nem tudom kivárni, amíg egy újszülöttből munkaerő lesz (ez 15-20 év), inkább munkaerővé képzem a hozzánk jövő elvándorlókat, így a nyelv és a szakma elsajátítása után (4-5 év múlva) lesz olyan munkaerőm, aki képes eltartani az öregjeimet. Azt, hogy melyik elképzelés helyesebb, ki tudhatja? Azt hiszem, hogy csak az érzelmeink dönthetnek. Különben is, az érzelmek változóak. Európa úgy gondolja, hogy jelenleg előnyösebb a második megoldás, de a magyarok ragaszkodnak az első megoldáshoz.

Összevonás

A nadrágszíj meghúzását nevezhetjük összevonásnak is. Ha valaki a fűzőjét húzza meg, akkor a karcsúságot, szépészeti beavatkozásnak lehet nevezni. Ha a z egészségügy kiadásokat kiegészítjük a sport célú kiadásokkal, akkor hirtelen megnöveljük az egészségügyi, és a sport célú kiadásokat is. Ezzel a módszerrel kifoghatjuk a szelet azoknak a vitorlájából, akik keveslik az egészségügyi kiadásokat és sokallják a stadionokra költött összegeket. Járulékos haszon, hogy az olimpiai bajnokok doktori fokozatával, a volt köztárasági elnökünk is visszaszerezheti az elveszített doktori fokozatát. Elvégre ő is a mi kutyánk kölyke.

Történelmi áttekintés!

Az egyiptomi és a görög kultúra, a sok istenhiten alapult. A sok istenhiten alapulásnak az olyan építmények feleltek meg, mint az egyiptomiak piramisai, vagy a görögök akropolisza, vagy más építményei. A római birodalom azért különleges, mert kezdetben, a sok istenhiten alapult, csak később áttért az egy istenhitre. Ebből a szempontból a római birodalom kétarcú. Az egyistenhiten alapuló egyház hatalma akkor teljesedett ki, amikor annyira elszakadt a környezetétől (vagyis a királyoktól, nemesektől, tehát nem a kisemberektől), hogy ez elvezetett az egyistenhiten alapuló egyház szakadásához és létrejöttek az egyistenhiten alapuló egyházak. Itt gondoljunk a római és a görög katolikus egyházakra, majd később a reformátusokra, evangélikusokra, ortodoxokra, anglikánokra. Közös nevezőjük, hogy valamennyi a zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartozik. Időközben megjelent egy másik egyistenhiten alapuló egyház is, nevezetesen az iszlám. Az iszlámhívők leginkább a közel keleten és Afrikában erősek és ezeken a területeken más egyistenhit hívei nemigen tudtak megkapaszkodni. A távol-keleti egyházakról (buddhizmus, univerzalizmus stb.) most nem is beszélünk. A katolikusok eljutottak közép-Amerikába és az ott talált sok istenhívőket teljesen megsemmisítették, mert az ott talált piramisokat és hitet a pogányság megnyilvánulásának tekintették. Ebben az időben az emberi gondolkodást és viselkedést az egyházak és az egyes egyházak nevében eljárók határozták meg (ez vonatkozott a királyokra, császárokra és a nemesekre is). Változást, a francia forradalom jelentett. Ekkor a társadalom más rétegei (gazdag polgárok, gyárosok, bankárok) is szóhoz akartak jutni. Ellenfeleik az egyház, király és a nemesek voltak. Néhány év huzavona után, lecsillapodtak a kedélyek és az új réteg is bekerült a világi hatalomba. Az új réteg hatalomba kerülésével teret hódított a nacionalizmus, az egyház korábbi internacionalizmusával szemben. A nacionalizmus megjelenése jelentősen visszaszorította az egyházakat, mert korábban a tudományok és a misézés nyelve egyaránt a latin volt, ettől kezdve pedig szerephez jutottak a nemzeti nyelvek is. Ilyen óriási változást jelentett az oroszországi szocialista forradalom is. Ebben az esetben nem mondhatjuk, hogy egy másik pénzes réteghez került a hatalom, mert ekkor a nincstelenekhez került a hatalom és minden korábbi pénzes embert az ellenségüknek tekintettek. A nacionalizmust megtartva igyekeztek az internacionalista vonásokat is erősíteni (Vietnám, Kína, Kuba, kelet európai szocialista országok). Mondhatjuk, hogy az internacionalizmus vonatkozásában, a szocialista országok bizonyos mértékig, követték az egyházat. A Szovjetunió felbomlása után, maradt az a társadalmi felépítés, amit a francia forradalom hozott létre. Megnőtt a pénz szerepe az emberek életében, felerősödtek a nacionalista vonások és a globalizációvá váló internacionalizmus. Nagyon jelentős mértékű lett az emberek és a nemzetek közötti vagyoni és jövedelmi különbség, ez miatt jelentősen megnőtt a szegények és a gazdagok közötti feszültség. A szegény sorból felemelkedettek (celebek, stb.) megfeledkezve a múltjukról, a hátrahagyottakat irritálva, olyan kívánságokkal állnak elő, ami az amúgy is jelentős feszültségeket csak tovább fokozzák. Tudnunk kell, hogy az eddigi forradalmi változások, iszonyatos véráldozatokkal jártak. Úgy vélem, hogy most is egy ilyen forradalmi változás előtt állunk, mert a kialakult parlamentarizmust és pártrendszert a többséget jelentő szegények nem hajlandók elfogadni. Ennek a forradalmi változásnak tekinthetjük a napjainkban megjelent migrációt és a szegények tömeges elvándorlását. Az látszik, hogy a jómódú országokban magasak a jövedelmek és az életkorok. A szegény országokban, alacsonyak a jövedelmek és az életkorok. Ezek a különbségek váltják ki, a tapasztalt elvándorlási hullámot. Minden ország a maga módján igyekszik biztosítani az elöregedő népességének az életszínvonalát. Az egyik úgy gondolja, hogy újszülöttekkel csökkentem az átlag életkort, így majd lesz olyan munkaerőm, aki eltartja az időseket. A másik úgy gondolja, hogy én nem tudom kivárni, amíg egy újszülöttből munkaerő lesz (ez 15-20 év), inkább munkaerővé képzem a hozzánk jövő elvándorlókat, így a nyelv és a szakma elsajátítása után (4-5 év múlva) lesz olyan munkaerőm, aki képes eltartani az öregjeimet.

A migráns kérdésről!

Azt látom, hogy az EU-ba érkező migránsokat egységes tömegnek tekintik, bár látszik bizonyos szelektálási gyakorlat is (menekült, gazdasági bevándorló, Szír, Iraki stb.). Az utóbbi időszak ISIS feletti győzelmei után felmerült bennem, hogy a szíriai menekülteket érdemes volna megkülönböztetni aszerint, hogy ki elől menekülnek. Úgy vélem, hogy azok, akik az ISIS elől menekültek, azok egy részét (az Aszadot kedvelőket Palmürába, az ellenzékieket kedvelőket a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) által visszafoglalt területekre) vissza kellene toloncolni. A homogénként kezelés magyarázatot ad arra, hogy miért robbannak ki ellentétek a menekült táborokban. Lehet, hogy a törökök előbb utóbb alkalmazni fogják a visszatoloncolásnak ezt a formáját. A gazdasági bevándorlókat csak az állíthatja meg, ha az általuk lakott területek életszínvonala közeledik az EU életszínvonalához (ez a közeljövőben azt hiszem, hogy nem várható). Ez miatt, gazdasági bevándorlókkal még sokáig számolnunk kell.

A befogott tömlő.

Sokak előtt ismert jelenség, hogy mi történik akkor, ha befogjuk egy tömlő végét, vagy a csöpögő csap kifolyó nyílását. Ha a tömlő nem nyomásálló, akkor kihasasodik és kirepedése után a víz folyik szanaszét. A befogott csapnál pedig azt tapasztaljuk, hogy egy idő után, az ujjunk nyomását legyőzi a víz nyomása, és a víz spriccelni fog, leginkább oda, ahova nem szeretnénk. Ha nem szeretnénk, hogy a víz akár nekünk, akár másnak kárt okozzon, akkor a csap elzárása után megszüntetjük a tömlő kihasasodását, és a csap csöpögését (leginkább tömítés cserével), vagy odafolyatjuk a vizet, ahol nem okoz kárt, hanem lehetőleg hasznot hajt. Ezek után megítélhetjük, hogy a migráns ügyben hozott döntések melyik tevékenységnek felelnek meg. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a migránsoké (menekülőké) a víz szerepe.

A kompromisszumról!

A kompromisszum mindig két vagy több, eltérő érdekű résztvevő közös megállapodását jelenti. A kérdés az, hogy ki, hogy tekint a kompromisszumra? Az egyik megközelítés az, ha a kompromisszumot a veszteség minimalizálásaként fogom fel, a másik megközelítésben a nyereség maximalizálását látom. Ez tulajdonképpen a félig üres, vagy félig tele pohár esete. Ezért mindig lesznek olyanok, akik bármilyen kompromisszumot, elégtelennek tartanak, mert számukra vannak kedvezőbb lehetőségek is. Kompromisszumot azonban csak az köthet, aki részese a kompromisszum megkötésének. Sokan azt hiszik, hogy a kompromisszumot egyenrangú felek kötik, de a valóságban ez nincs így. Ezért a kompromisszumot kötőnek tisztában kell lennie a saját lehetőségeivel, és meg kell védenie magát mások blöffjeitől és tudomásul kell vennie, ha partnerei észreveszik azt, amikor ő blöfföl. Az életünk során rengeteg kompromisszumot kötünk úgy, hogy egyszer a veszteségünket akarjuk minimalizálni, máskor pedig a nyereségünket akarjuk maximalizálni. Ez érinti a magán-, és a közéletünket is.

Gondolatok a családi otthonteremtési kedvezményről (CSOK).

Tegyük fel, hogy egy ifjú pár mindkét tagja most dolgozik, albérletben lakik és szeretne ezen a helyzeten változtatni. Nyilvánvaló, hogy a menyecske másképp gondolkodik, mint a fiatalember. Ennek megfelelően két féle gondolatsor következik. Az egyik, a nő (N) szempontjait, a másik pedig a férfi (F) szempontjait igyekszik számba venni. Kezdjük N szempontjaival:

Az első tennivaló, hogy teherbe kell esni minél előbb, mert a három gyereket valahogy össze kell hozni t (tegyük fel, hogy ez nem probléma). Ki kell nézni, hogy a kívánatos lakás hol is legyen, mert annak a közelében olyan munkahelyeknek kell lenni, ahol N is, meg F is dolgozni tud, és akar. A tízmilliós vissza nem térítendő támogatást, úgy is fel lehet fogni, mint e gáláns nászajándékot, csak az a három gyerek elvárás bonyolítja a dolgokat. De nézzünk vidáman a jövőbe, és tegyük fel, hogy minden remekül sikerül és beköltözhetünk a vágyott lakásba. Igaz, hogy ebben a lakásban semmi nincsen, viszont három gyerek sír és betegeskedik állandóan. Valahogyan el kellene menni a gyerek orvoshoz is, meg az élelmet, mosogató és mosó szereket stb. beszerezni, ezeket a gyerekekkel együtt hazacipelni. A lakást valamikor be is kell bútorozni, venni kell háztartási gépeket, mert nagyon tud hiányozni a mosógép, a hűtőszekrény, arról nem is beszélve, hogy a szekrényeket is előbb utóbb fel kell tölteni, meg a növekvő gyerekeket is állandóan öltöztetni kell. A lakás rezsijét valahogy majd kiizzadjuk. Persze lehet, hogy a férjem megtáltosodik, és másod meg harmad állásokkal minderre megkeresi a fedezetet. Ezek után engem sem fog folyton nyaggatni, mert az ennyiedik állása után, ha hazakeveredik, mindjárt aludni akar. Később, amikor már növekednek a gyerekek, örömmel megyünk majd a bölcsődébe, óvodába, iskolába, remélhetően akkor már én is dolgozhatok, meg kapjuk a megemelt családi pótlékot, így aztán anyagi gondjaink szép lassan megszűnnek. Arra minek gondoljak most, hogy hava mennek dolgozni a gyerekeink az iskolák után, lehet, hogy a mama panzióba. A hídon is akkor kell átmenni, ha elérjük. Akkor pedig örülhetek a sorban érkező unokáknak, így az életem csupa öröm lesz.

A férj (férfi F) némileg másképpen gondolkodik. A három gyerek összehozása nem jelent problémát, bár az zavaró, hogy az állandó gyereksírás miatt, a kialvatlanságom állandósulni látszik. Ezt már a főnököm is szóvá tette és én bátran elfogadtam a véleményét, hiszen valahogy biztosítani kell a család kiadásait. Igaz ugyan, hogy a minimál bér nem valami sok, de még mindig jobb, mint a közhasznú munka, mert így legalább az én fürdésemről és ruházkodásomról a cégem gondoskodik. A volt barátaim rég elmaradoztak, részben azért, mert ők is hozzám hasonló cipőben járnak, részben az új környezetben még nem igazán szereztem a régiekhez hasonló jó ismerősöket. Az asszonyra nagyritkán kedvem szottyan, de a balesetek megelőzése miatt (nem akarok több gyereket, már a három is sok), bevásárlásnál furcsa kérdéseket tesznek fel nekem. Azt kérdezik, hogy eper ízű, vagy milyen ízű óvszert akarok. Én persze ezt nem étkezési célra vásárolom, ezért furcsállom is az ilyen kérdéseket. Viszolyogva várom a különböző szüneteket, ünnepeket, ballagásokat. Eddig azt hittem, hogy csak érettségi után ballagnak a diákok, de újabban azt tapasztalom, hogy most már a bölcsődében is ez a divat. Megfordul néha a fejemben, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel, ha befejezik az iskolát, de az asszony lebeszél arról, hogy ilyesmin törjem a fejem. Így aztán szép lassan hozzászokom ahhoz, hogy a főnöknek mindig igaza van, és a jövőről gondolkozzon az, aki azt befolyásolni tudja. Néha, persze megkérdezem magamtól, hogy mi a különbség köztem és egy robot kötött.

Kétségeim a gravitációs hullámok kapcsán!

Mint hozzá nem értőben, bennem az alábbi kérdések, kételyek merültek fel:

1. A tér-idő hasonlít - e a gumi lepedőhöz? Én a gumilepedőt síknak képzelem el, a tér-időt pedig térbeli valaminek.
   2. Ha valami hullámként terjed, arra az a közeg is hatással van, amiben terjed. Ennek a közegnek ellenállása van, ami a terjedést csillapítja. Ezt a csillapítást, a hullámkeltés folyamatossá, vagy periodikussá tételével lehet leküzdeni. A fekete lyukak keltette gravitációs hullámok szerintem egy idő után lecsillapodnak úgy, ahogy a földrengés okozta cunamik is.
   3. Ha a gumi lepedőhöz hasonló tér-idő torzításához 20-30 napnyi tömegek kellenek, akkor ez a gumilepedő nagyon szilárd, a benne terjedő hullámoknak ezt a nagyon szilárd ellenállást kell legyőznie.
   4. Tegyük fel, hogy egy kerek asztal közepére helyezek egy nagy golyót, az asztal szélére pedig kis golyókat. Valószínű, hogy a kis golyók a nagy golyóhoz fognak gurulni, vagy az asztallap merevsége esetén, a nagy golyó megterhelése után.
   5. Az általános relativitáselméletről, azt mondta a tanárom, hogy azt nemcsak én nem értem, hanem ő sem, de ő taníthatja nekem, mert ő ennek az egyetemnek a tanára. Ha a programban résztvevők (kb. 1000 ember) már érti, ez többet ér a gravitációs hullámok felfedezésénél.

A migránskérdés más nézőpontból!

A szíriai helyzet korábban: Mindenki, az Aszad rezsim ellen. Az EU úgy helyezkedik, hogy az Aszadot követő rezsimmel az EU-nak jó kapcsolatai legyenek. Ekkor a felkelők tábornokai, az EU-val megegyeznek, hogy nem kívánt fejlemények esetén lesz hová visszavonulni. Ezzel Törökország is egyetértett. A gyors sikereket elérő ellenzékiek vérfürdői elől menekülőkkel, gyorsan megtelnek a török táborok, de az ENSZ támogatásának köszönhetően ezeknek a menekülteknek az ellátása nem okoz gondot Törökországnak.. Fejlemények: Aktivizálódnak a kurdok, megjelenik az Iszlám Állam (IÁ), belépnek az Oroszok, az ENSZ mérsékli a támogatásait. A felkelők tábornokai kénytelenek tudomásul venni, hogy az események a nem kívánt irányba fordultak, így az EU kötelezettségét igénybe veszik. Az EU egyes tagországai úgy gondolják, hogy rájuk ez a hátország szerep nem vonatkozik, mert ők nem köteleződtek el senkinek.

Szexuális erőszak az EU országaiban

Miután a kölni dómnál történtek már rég elmúltak, azt hiszem, hogy nyugodtan hozzáfoghatunk a lehetséges előzmények és következmények taglalásához. Mielőtt bárki is az erőszak védelmezésével, mentegetésével vádolna, kijelentem, hogy elutasítom akár a lelki, akár a fiziológiai következményekkel járó erőszakot. A kölni eseményeket ilyen erőszaknak tartom. Ezek után nézzük a lehetséges előzményeket. Tegyük fel, hogy valamiféle filmvetítéssel egybekötött előadást tartanak egy muszlim közösségnek (ahol többnyire férfiak vannak), ahol a fehérek erkölcstelenségét, pornó filmekkel illusztrálják, megemlítve Monika Lewinskyt és a nagymellű német csajokat. Ezek után az okos telefonokon megmutatják, hogy hogyan is élnek nyugat és észak Európában ezek a romlott erkölcsű emberek. Tájékoztatják őket arról, hogy a romlottságuk ellenére, bizonyos nyilvánvaló kérdéseket elkerülnek, azokat természetellenesnek, elhallgatandónak tartják, Ilyenek: a nők és a gyermekek szerepe, fegyveres konfliktus esetén (Izraeli katona nők, felfegyverzett gyermekek stb.), mi a különbség, ha a puska ravaszát nő, gyermek , vagy egy felnőtt húzza meg. Mit csinálnak és mit csináltak szexuálisan azok a hajósok, akik sok hónapig a tengereket járták, járják? Mit csinálnak, és mit csináltak szexuálisan azok az életerős papok, szerzetesek, apácák, akik ilyen hivatásra adták és adják a fejüket? Papolnak a női egyenjogúságról, de a vezető posztokon mégis több a férfi, mint a nő. A családbarátságuk odáig tart, hogy a női munka nélkül nem tudnak meglenni, és a családokat sem tudják eltartani. Ezek után csodálkoznak azon, hogy a nők nem akarnak anyává válni.

A szilveszteri szexuális erőszakoskodások után, mi várható? Először is meg lehet vizsgálni, hogy megugrott-e a nőgyógyászok jövedelme és az ezután befizetett adó értéke a tömeges esemény utáni ellátások miatt. Meg lehet érdeklődni részben a rendőröktől, részben a nőgyógyászoktól, hogy a migránsok a szex melyik formáját (vaginális, orális, anális) részesítették előnyben. Fel lehet készülni arra, hogy szeptemberben az érintett városokban óriási bébi-bumm fog bekövetkezni, ami ezeknek a városoknak a népességét jelentősen meg fogja növelni. Ha ezek nem következnek be, akkor megállapíthatjuk, hogy a migránsok vagy sohasem voltak potensek, vagy a vonulásuk során váltak impotenssé.

Az Iszlám állam (IÁ) térdre kényszerítése.

Mostanában sokan gondolkodnak azon, hogy miképpen lehet egy államot térdre kényszeríteni? A kérdés, természetesen mindenkire vonatkozik, de jelenleg a kérdés csak az IÁ és az EU esetében aktuális. Persze az EU ezt kikéri magának, amit most még meg is tehet, ezért nézzük meg mi a helyzet az IÁ - mal. Két kézenfekvő lehetőség sokak számára világos. Az egyik az, amikor egy háború következményeként a nyertes átveszi az adott terület feletti rendelkezési jogokat. Ehhez természetesen nem elég a bombázás, ehhez az kell, hogy valakik a helyszínen gyakorolják is a megszerzett jogokat. Ha ilyen joggyakorló nincs, akkor a térdre kényszerítés sikertelen. A másik megoldás, a gazdasági térdre kényszerítés. Ez a fajta lehetőség ugyanúgy igényli a joggyakorló jelenlétét, mint a háborús megoldás. Ahogy én látom, jelenleg az a fő probléma, hogy igazából a lehetséges joggyakorló kilétéről nincs egységes álláspont. Államirányítási gyakorlata Szíriában Aszadnak van, Irakban pedig a valamikori Szaddám Huszein alattvalóinak van. Mivel az utóbbiak képezik, az IÁ államirányításának az alapját azt mondhatjuk, hogy az IÁ szétszakítása Iraki és Szíriai ágra lehetségesnek tűnik. Valószínű, hogy jelenleg Aszadnak áll a zászló. Nézzük meg közelebbről a Törökországba menekült Szír migránsok ellátásának pénzügyi hátterét. Azt hallani, hogy az ENSZ jelentősen lecsökkentette a törökországi menekültek ellátásához szükséges forrásokat. Mit tehet erre Törökország? Nyilvánvaló, hogy saját forrás hiányában, kénytelen lesz valami más forrás után nézni. Az EU nem nagyon akarja pótolni az ENSZ csökkentését, így marad az a megoldás, hogy elfogadja az IÁ fél áron adott olaját. Persze ez még mindig nem elég a kiesett támogatások pótlására, ezért a menekült táborok ellátása a korábbiakhoz képest szerényebb. Sok táborlakónak ez a szerénység nem elfogadható, ezért az EU felé veszi az útját remélve, hogy ott kedvezőbbek a körülmények. Az EU felajánl Törökországnak másfél milliárd eurót, amit a törökök nevetségesnek tartanak, mivel tudják, hogy a Frontex finanszírozását három milliárdról, kilenc milliárdra emelték. Úgy gondolom, hogy az USA nem spórolhat meg egy második sivatagi vihart, de ennek nem a Szaddám rezsim megdöntése, hanem az új hatalomgyakorlók kiválasztása és tevékenységük biztosítása lehet a célja.

Közös lónak túros a háta!

Ez egy magyar szólás, amit mi magunk, vagy mások mondanak ránk. Ha valaki, velünk magyarokkal közösködik, akkor azt tapasztalja, hogy az a közösség, amiben a magyarok is benne vannak, előbb-utóbb fel fog bomlani, mert ennek a közös lónak túros lesz a háta. Ezt a tapasztalatot támasztják alá a világháborúk eredményei, a KGST és újabban Brüsszel és még hátra van az ENSZ, meg a Visegrádi négyek. Persze, ez a jó szokás más népeknél is divatos, csak azok egy kicsit visszafogottabbak. Szeretem a közösséget, ha a közösség azt csinálja, amit én akarok, de a közösség tévelyeg, ha nem azt csinálja, amit én akarok. Egy ilyen tévelygő társaságnak meg minek legyek a tagja?  A párizsi terrortámadásban brüsszeli terroristák is részt vettek, némi átalakítással Brüsszel átalakítható terroristává. Az amerikai polgárháborúban Észak harcolt Dél ellen, Lehet, hogy az európai polgárháborúban Észak-nyugat fog harcolni Dél-kelet ellen? A Frontex forrásait az EU megnövelte 3 milliárdról 9 milliárdra a törököknek pedig felajánlott 1,5 milliárd €-t. A törököknek persze nincs elég eszük, hiszen ez egy keleti nép.

A jó tanító

Lelopkodtam sonkát, kolbászt
Saját kéményébül,
Ez volt ajándékom, s ő még
Meg is hítt vendégül.

Bankadó – A bankok támogatása

A bankok örüljenek, és támogassák a lakásépítést, meg a lelkendező kezdőket!

Ki játssza a jó tanító és ki a huncut diák szerepét?

A kerítés alternatívája!

Ha valaki nem tud egy problémára az adott megoldástól eltérő, más megoldást, az nem jelenti azt, hogy más megoldás nincs is. Ez csak annyit jelenthet, hogy az illetőnek nem eléggé széleskörűek az ismeretei. Ha ezt egy szakértőkkel körülvett ember jelenti ki, akkor a körülötte lévő szakemberek nem eléggé széles látókörűek. Ha valaki csak egy megoldást ismer, annak célszerű azt kihangsúlyozni, hogy ő más megoldást nem ismer, de az ismeretein kívül, más megoldások is lehetnek.

 Én nem szeretem, hogy az országunk határán kerítés van; csak mondjon már valaki ennél jobbat,- mondta Hiller István. De olyat nem tud támogatni, ami nincs.

A kerítések nekem se tetszenek, de szerintem van olyan megoldás, ami nekem a kerítéseknél jobban tetszik. Nekem szimpatikusabb megoldás lenne az, hogy hajókat küldenénk azokra a görög szigetekre, ahova megérkeznek a menekültek. Ezek a hajók elmehetnének egészen Németországig. A hajókra telepíthetnénk azokat, akik a migránsok regisztrációját elvégezhetnék. A regisztrációt ellenzőket, és a kitoloncoltakat le sem engednénk szállni a hajókról, amelyekkel visszavinnénk őket egy olyan görög szigetre, amelyiken csak ilyen migránsokat helyeznénk el. Azt hiszem, hogy ez a megoldás teljesen Európai keretekben oldaná meg a migráns "válságot" és humánus is lenne a rászorulókkal. Persze ez azt jelentené, hogy a kerítésekre és a különböző pontokra költött pénzeket a hajókat üzemeltetőknek és Görögországnak kellene adni, hiszen a migránsok jelentette terheket nekik kell viselni. Ilyen megoldás mellett a kvóta rendszer értelmes lenne, mert azok a menekültek, akik nem kívánnának a számukra kijelölt országban menedékesek lenni, vissza kerülnének oda, ahova a kitoloncoltak is kerülnek, bár ebben az esetben ők magukat toloncolnák ki. A repülővel való szállítás a megfelelő repülő terek hiánya miatt, és a regisztráció időigénye miatt nem látszik célszerűnek. Törökországról azért nem beszélek, mert ők még nem részei az EU-nak és a visszatoloncoltakat esetleg az ISIS kaparintaná meg. Görögországban a visszatoloncoltak az EU felügyelete alatt maradnának.

Ha mindig azt támogatjuk, ami már van, az azt jelenti, hogy szükségtelennek tartjuk az alternatívák keresését. A legalább két lehetőség közül támogathatom a nekem szimpatikusabbat, de egy megoldás ismerete esetén csak elfogadhatom (vagy elutasíthatom) azt az egy megoldást.

A tett rugói

Mindenféle tettet valami elindít, valami mozgásba hoz. Én három ilyen rugót vélek észrevenni. Ezek lehetnek: ösztönösek, érzelmiek és értelmiek.

Az ösztönös rugók az egyénekhez kapcsolódnak, az általuk kiváltott tetteket utólag sem érzelmileg, sem értelmileg nem szoktuk vitatni, az általuk kiváltott tettek helyességét és indokoltságát soha nem vitatjuk. Ezek többnyire a személyi biztonságunkat közvetlenül érintőérintő cselekvések.

Az érzelmi rugók által kiváltott tettek, mindig megelőzik az értelmi rugók által kiváltott tetteket. Ez azt jelenti, hogy az érzelmi hatásra induló tetteket az értelmi elemzés megszűri, és helyesnek, vagy helytelennek ítéli meg. Mondhatjuk azt, hogy az érzelmek által kiváltott tettek lehetnek jók és lehetnek az értelem számára elfogadhatatlanok. Lehet, hogy egyes tetteink rövidtávon elfogadhatóak, de hosszú távon nem (válással végződő házasságok, forradalmi változások stb.).

Az értelmi tettekről később kiderül, hogy ezek is érzelmi tettek, de szeretjük úgy beállítani a dolgokat mintha tetteinket alaposan meggondoltuk volna. Ez a törekvésünk valóban igaz, csak az a baj, hogy valamit mindig kihagyunk a számításból.

Összességében azt mondhatom, hogy tetteink ösztönösek, vagy érzelmiek. Az értelmi tetteinkről, mi magunk derítjük ki, hogy ezeket is bizony az érzelmeink (az akkori ismereteink) motiválták.

A népvándorlás

Nyilvánvaló, hogy ha nagy tömegek indulnak el a megszokott lakóhelyükről, annak oka van. Az okok lehetnek természetiek (tenger szintemelkedés) és társadalmiak (háborúk, stb.). Az is magától értetődő, hogy a népvándorlások céljai csak olyan helyek lehetnek, ahol ezek az okok nincsenek és ezeken a helyeken valakik már élnek (lakatlan helyekre nem akar senki sem letelepedni). Emiatt a már letelepedettek és a letelepedni vágyók között érdekellentét alakulhat ki. Az érdekellentét kialakulását az akadályozhatja meg, ha a letelepedni vágyók egy nagyobb veszedelem elhárítói lehetnek, vagy a letelepedettek életét a korábbinál jobbá teszik. A jelenlegi népvándorlást én egyértelműen társadalminak gondolom.

Az egyik okot a háború következményeiben, a másikat, a munkanélküliségben, a vagyoni és jövedelmi különbségekben látom.

A háború (polgárháború) következményeiről most nem kívánok elgondolkodni, mert azt látom, hogy erre sokan koncentrálnak. Én a másik okot fontosabbnak gondolom.

A nyugdíjasok számának és a kifizetendő nyugdíjaknak az állandó növekedését a legtöbb kormány úgy oldja meg, hogy megnövelik a nyugdíjba vonulás idejét. Ha változatlannak tekintem az ellátandó feladatokat, akkor egyértelmű, hogy nem léphetnek fiatalok a nyugdíjba nem vonulók helyébe. Magyarán, a nyugdíjkorhatár növekedése együtt jár a fiatalkori munkanélküliséggel. A technikai és technológiai fejlődés az ellátandó feladatokat csökkenti, a később nyugdíjba vonulók magasabb nyugdíja a kifizetendő nyugdíjak összegét növeli. Úgy látom, hogy ez, egy nemzedékek közötti konfliktushoz vezet, ami egyik nemzedéknek sem kívánatos. Megoldásnak azt látom, ha a munkaidőt lerövidítjük, de nem a svédek próbálkozását követő napi 6 órás munkaidő, hanem a heti 4 napos munkahét irányába. A megnövekedő szabadidő értelmes eltöltéséhez, nyilvánvalóan meg kell növelni a sportolási, művészeti és egyéb kulturális tevékenységek lehetőségeit.

A jelenlegi vagyoni és jövedelmi különbségek azt mutatják, hogy felborult az emberek többsége által elfogadott értékrend, vagyis egyesek túlértékeltek, mások pedig alul értékeltek lettek. Ez az értékelési zavar persze nem csak személyekre, hanem más társadalmi együttesekre is vonatkozik. Ha az alul értékeltek megindulnak, a túlértékeltek felé azon nem csodálkozhatunk, mert mindenki szeretne kikerülni az alulértékeltek csoportjából.

Vándoroltatás 1!

A migránskérdést másképpen is lehetne kezelni. Mi lenne, ha hajókat küldenénk Belgrádba, ahol a migránsokat behajóznánk. A hajók elindulnának Németország felé. A regisztrációt és a migránsok előzetes csoportosítását megoldhatnánk a hajók fedélzetén. A számunkra szükséges migránsokat valahol kiszállíthatnánk. Igaz, hogy ebben az esetben értelmetlenné válna a kerítés és mindenféle pont építése. Ha az Osztrákok tovább engednék a hajókat, akkor azok tovább mennének, ha nem, akkor  a Győr környékén felépítendő óriás táborba telepítenénk a már regisztrált migránsokat. Igaz, hogy ilyen megoldás esetén kevésbé lenne téma a migránsok viselkedése, a gyűjtő-, és regisztrációs pontokon uralkodó állapot.

Célország

Most a migráns vonulás kapcsán gyakran hallani, hogy milyen jó nekünk, hiszen a migránsok csak átvonulnak Magyarországon, mert mi nem tartozunk a célországok közé. Én meg azt kérdezem magamtól, hogy ezt tekintsük dicséretnek, vagy vegyük úgy, hogy köszönik szépen, de nem kérnek belőlünk. Hajlok arra, hogy az utóbbiról van szó. Feltételezem, hogy minden valamit is csináló migráns megérdeklődi, hogy hogyan boldogul nálunk az, aki az ő tevékenységét végzi. A legtöbben azt mondják, hogy otthon eltartottam magam, a feleségem és a nem kevés gyerekem, de itt azt látom, hogy az itteni kartársam, a jövedelméből (meg a feleségéből) alig bírja eltartani önmagát, a feleségét és azt egy vagy két szem gyerekét. A munkáját el tudnám végezni, de ennyi jövedelemért nem maradok itt, inkább tovább megyek addig, amíg a jövedelmemből meg tudok élni legalább úgy, ahogy otthon megéltem.

Vándoroltatás!

Lehet, hogy az én gondolkodásom eltér a normálistól, de nem értem meg, hogy miért kell a migránsokat Törökországtól Németországig végig vándoroltatni, ha hajóval ezt az utat sokkal emberségesebb módon is megtehetnék. A hajóút alatt bőven lenne idő a tisztességes regisztrációra és mindenféle csoportosításra. Az igaz, hogy nélkülöznénk a vándoroltatással együtt járó felhajtást, a kerítés- és táborépítést, a szállítással, ellátással kapcsolatos cirkuszt. Európában kit érdekelne az, ha valahol az emberek be- és kiszállnak a hajókból. Ezt az utat követhetnénk Líbiában is, ha azokat a hajókat, amelyek most a tengerbe eső menekülteket felveszik, egyből a Líbiai partokhoz irányítanák és valamelyik kikötőt az Európai országok átmenetileg megszállnák. Persze a megszállás helyett jobb lenne lefizetni a kikötőt kézbentartókat. Gondolom, hogy ez pár milliárd euróból megoldható lenne.

Szelekció

Amikor szelekcióról hallunk, akkor a legtöbbünkben -Darwin nyomán- az evolúciós fejlődésről tanultak jutnak eszünkbe. Sokan úgy tekintünk az evolúciós elméletre, mint a természetben végbemenő folyamatra. Persze tekinthetjük az emberi társadalmat is úgy, mint a természeti folyamatok egyikét, és a társadalmi folyamatokra is értelmezhetjük a szelekciót, vagy ha valakinek jobban tetszik a kiválogatódást. Ha az embert nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az élőlények között elérte a csúcsot, mert képes minden élőlényt maga alá gyűrni és önmagán kívül nincs semmilyen természeti ellensége. Ami miatt a társadalmat elkülönítve lehet vizsgálni, az azért van, mert önmagán kívül nincs semmilyen természeti ellensége. Ez azt jelenti, hogy az emberek egymásnak az ellenségei lehetnek, és bizonyos esetekben azok is lesznek. A természetben megfigyelhetünk ilyen - fajon belüli- ellenségeskedéseket, amik leginkább a fajfenntartáshoz, vagy a területvédelemhez kapcsolódnak. Az ilyen egyének közötti rivalizálás leginkább a kisebb közösségeken (törzs, ország stb.) belül látható, a nagyobb embercsoportok fajfenntartási összecsapásai háborúkhoz vezetnek. A társadalmi jelenségeket megítélésem szerint, vagy a fajfenntartáshoz, vagy a területvédelemhez kell kapcsolnunk. Ilyen alapon fel kell tennünk a kérdést, hogy a tapasztalt pártok közötti rivalizálást, vagy a migránsok megjelenését, hova is soroljuk.

Aggodalom a közlekedésért!

Mit is jelent, hogy ha ellehetetlenül a közlekedés a nyugatra menő köz-, és vasúton? Valahogy el kell juttatni a Kecskeméti termékeket nyugat- Európába, mert a helyszínen nincs tároló kapacitás és az értékesítés hiánya miatt az érintett cégek likviditási nehézségek elé nézhetnek. Márpedig egy ilyen csődhelyzet veszedelmes munkanélküliségi és egyéb problémákhoz vezetne. Ennek a tükrében kell értékelni az operatív törzs, és a parlament pénteki döntéseit. Nyilvánvaló, hogy ezt az érintett migránsok maguktól, vagy az őket támogatóktól is tudhatták.

Valóság ismeret!

Azt hiszem, hogy a médiumok szakemberei úgy gondolják, az ő hiányosságaikat nem figyeli, és nem használja ki senki. Szerintem ez nincs így. Érdekesnek találom, hogy minden különösebb felhajtás nélkül tudomásul veszik, hogy némely állami szervek milyen jelentős vásárlásokat és beruházásokat eszközölnek, de nem teszi fel senki azt a kérdést, hogy miből? Nekem az az érzésem, hogy valakik az árfolyamokat manipulálják, és ebből fedezik az elképesztő kiadásaikat.  Ilyenkor nyílván felvetődik a kérdés, hogy kik használják sajátjukként a közösség pénzét és ez miért nem derül ki az ellenőrzések során. A másik kérdés, hogy ki, vagy kik ennek a játszmának a vesztesei? A kérdések egy részét én az alábbiakban látom, más részének a megválaszolását meghagyom azoknak, akik az ehhez szükséges adatokhoz könnyebben hozzájuthatnak.

http://ktkj.blog.hu/2015/04/30/valaki_visszaadott_rengeteg_magyar_allampapirt