Idegenek befogadása a lakásunkba.
A mostani népszavazás kedvelői rettenetként tálalják az idegenek befogadását. Én úgy gondolom, hogy amikor egy főbérlő, vagy egy tulajdonos albérlőt fogad be a lakásába, akkor tulajdonképpen egy idegent fogad be. Csak bizonyos idő elteltével derül ki, hogy együtt tud-e élni a befogadottal, vagy nem. A törvény alkotóktól függ, hogy a nemkívánatos együttélés megszüntetését könnyűvé, vagy nehézzé tegyék. Persze a főbérlő is meg az albérlő is törhet borsot a másik orra alá, de ezt egyáltalán nem nevezhetjük békés egymás mellett élésnek. Mivel a főbérlő-albérlő viszony régóta fennáll, azt hiszem, hogy az idegenek befogadásával a főbérlőket nem lehet megijeszteni. Általában azt mondhatjuk, hogy életünk jelentős változásai (kollégiumba költözés, házasság, összeköltözés stb.) az ismeretlen idegennel, vagy idegenekkel való együttéléshez kötődnek. Ha valakivel nem élünk együtt, arról csak feltételezésünk lehet, ami vagy igaz, vagy nem. Aki nem akarja kiadni a lakását, vagy annak egy részét azt könnyű mindenféle rémtörténetekkel a lakáskiadástól eltántorítani.
