Ellenzők!
Egy országnak vannak irányítói (akik kormányozzák) és ennek a kormánynak van ellenzéke és ennek a kormányzásnak vannak ellenzői. Tehát van: kormány, ellenzék és ellenző. Az első kettő vezetői ott ülnek a parlamentben, a harmadiknak nincsenek vezetői, képviselőik többnyire nem ülnek a parlamentben. Az ellenzők többsége mindig ellenző volt és mindig az is lesz. A régi ellenzők Gyurcsány tevékenységét ellenezték, az új ellenzők Orbán tevékenységét kezdik ellenezni. Az átálláshoz idő kell, és fel kell szaporodnia az elleneznivalóknak. Az utolsó cseppel ki kell csordulnia a pohárnak. Nézzük meg, hogy mi van, a pohárban aztán eldönthetjük, hogy mi lehetett az utolsó csepp. Egy kulcsos jövedelemadó, alaptörvény, sarkalatos törvények, törvényalkotási gyakorlat, vezető államigazgatási posztok elfoglalása, járási vezetők kisajátítása és a járások megalakítása, média törvény, EU-s pénzek lenyúlása, stadionépítések, az internet körüli bizonytalanság, NAV körül keringő korrupciós felhő, Paks II., Déli áramlat, viszonyunk az USA-hoz és Oroszországhoz stb.. Az ellenzők hangjának megerősödését segítette az elemzések alapját képező adatok bizonytalanná válása, mert nem lehet senki biztos abban, hogy a KSH adatai a valóságot, vagy a FIDESZ elvárásait tükrözik-e. Mivel a FIDESZ korifeusai minden ellenvéleményt hangoztatót a bírósághoz irányítanak, az irányítottak pedig tudják, hogy a bíróságok a FIDESZ befolyás alatt állnak (betartják a FIDESZ által hozott törvényeket), ezért ezt az utat nagyon kevesen választják. Bizonyos kérdésekben a parlamentben ülők mindegyike egyetért, ezért ezekről nyílt vita egyáltalán nem hallatszik. Például: Tegyük fel, hogy kapunk az EU-tól ezer pénztámogatást. A FIDESZ azt mondja a pénzre pályázónak, elnyerheted ezt a pénzt, de kétszázat ebből átutalsz ebbe az alapba. A pályázónak még a maradék nyolcszáz is talált pénz lesz, hiszen az ellenőrzési pályák szintén a FIDESZ kezében vannak. Azt pedig igazából senki nem ellenőrzi, hogy az, és úgy valósult-e meg, ahogy az a pályázatban szerepelt. Az EU-nak nincs embere arra, hogy ellenőrizze egy út rétegeinek a vastagságát, egy csatornaépítés talajvízszint csökkentését, a keresztmetszetek betartását stb.. Ilyen kérdésekben a kormány nyugodtan megkérdezheti az ellenzéket, hogy ők lemondanának-e a talált pénzről, ha a szóban forgó alapítvány számláján egy vas se lenne (persze akkor nem épülnének a stadionok sem). Úgy látszik, hogy ezután az ellenzék sem feszegeti ezt a témát. Ha valakit érdekelne az, hogy az EU-s pénzekből mennyi, és hogy folyik keresztül a NAV szervezetén az egyből az USA köveit kezdené fújni. Érdekes lenne azt tudni, hogy mi az ami az USA elnöki proklamációjában korrupciónak, a magyar jogrendben normál ügymenetnek számít. az LMP vezetői nyilván tudják. A nagyobb települések elkerülő útjainak a fizetőssé tétele. Beszélhetünk az egészség megvédéséről, családbarátságról, ha ezeken a településeken a lakókkal szívatjuk az autók kerekeiről és az útfelületről lekopó finom port. Egyéb nyalánkságokról nem is beszélve. Köztársasági elnökünk vigyáz a jövőnkre és csökkenti az ózon lyukat. Az, hogy megérjük-e azt a jövőt, vajon kit érdekel? Visszatérve az utolsó csepp kérdéséhez, azt mondhatjuk, hogy nem az utolsó csepp az érdekes, hanem az, hogy mitől telt meg a pohár, és a kicsorgók ne árasszák el a környezetüket. Az látszik, hogy az ellenzék sem ellenez mindent, és a kormányzó pártokban is egyre többen vannak az ellenzők, és formálódik a következő kormány tevékenységét ellenzők tábora is.
