Az esküről!
Érdekes, hogy gyakran találkozunk az esküvéssel, de a tartalmáról, keletkezéséről, múltjáról és jövőjéről nemigen gondolkozik el senki. Engem azért kezdett el foglalkoztatni, mert most a választások befejeztével, az új vezető réteg tagjai mind esküt tettek vagy az alaptörvényre, vagy a bibliára, de lehet, hogy mindkettőre. Azt hiszem, hogy az esküvés akkor kezdhetett elterjedni, amikor az ember felfogta azt, hogy a földi élete egyszer befejeződik és bízott abban, hogy ez az élet valahol, a másvilágon folytatódik. Szerintem az eskü alapját ez a másvilágtól való félelem jelenthette, amit a földi magatartással lehetett kedvezően befolyásolni. Az esküknek ez a szakrális gyökere napjainkig megmaradt, még akkor is, ha időközben, a másvilágtól való félelmet más fajta félelmek váltották fel. Mindenki előtt ismert, hogy valamikor a házasságokat a nagyjelentőségű és nagyon ceremóniás esküvők előzték meg és ezek a holtomiglan-holtodiglanok valóban az érintettek élete végéig tartottak. Már jó ideje rájöttek az emberek arra, hogy ez az életre szóló elköteleződés nem mindig helyes, mert sok esetben a földi életet teszi az elképzelt pokollá. Mivel az eskü felbonthatóságát látta még az uralkodóktól is (VIII. Henrik) megkezdődött az egyházi esküvők felbonthatóságának máig tartó korszaka. Tulajdonképpen ezzel együtt értékelődtek le az eskük. Azt hiszem, hogy mindenki tudja, hogy nagyon kevés embernek a sorsát határozza meg az, hogy mire és milyen esküt tett. Bizonyára Mubarak, Kadhafi, vagy Csaucseszku szintén felesküdtek valamire és ennek ellenére az a sors jutott nekik amilyen jutott. Ugyanez mondható el a különböző szakmai esküvésekről is. Én úgy fogom fel ezeket az esküvéseket, mint valamiféle protokolláris eseményeket, amelyek hasonlatosak a különböző őrségváltási ceremóniákhoz. Ha valaki például az alaptörvényre esküszik, az nem tudhatja, hogy az alaptörvény melyik változatára is esküszik és mindenki azt feltételezheti, hogy az esküt tevő ismeri is az alaptörvényt. Sajnos ez nincs mindig Így.
F) cikk
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
(2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A
városokban kerületek alakíthatók.
Látható, hogy a járások nem szerepelnek a felsorolásban, csak a valóságban. Tehát aki az alaptörvényre és nem a valóságra esküdött, az hamis esküt tett.
