A székelyekről és a poroszokról!
A székely zászló körül kialakult gyakorlat késztetett arra, hogy végig gondoljam a nevezettekkel kapcsolatos döntéseket. Először is az a nehézség, hogy miként is nevezhetnénk a székelyeket és a poroszokat? Népnek? Nemzetnek? Úgy döntöttem, hogy lakóknak fogom őket nevezni. Ez biztosan igaz lesz. Azt mindjárt az elején tisztázni akarom, hogy az alábbi okfejtést, a döntéshozó (a győző) szemszögéből fogom véghezvinni, azon az alapon, hogy a megtámadottnak is lehetnek jogai.
A lakók mindegyike a hadsereghez erősen kötődött. A székelyek kimondottan a magyar határvidék őrizői voltak az első világháborúig. A poroszok örökölték a hanza városok keleti területeit és kapcsolatait, ami gyakori összetűzésekhez vezetett a keleti szlávokkal. Ezekkel a harcias lakókkal a második frontban érdekeltek nem kívántak a várható veszteségek miatt összetűzésbe kerülni, ezért a SZU hadserege kénytelen volt magára vállalni a veszteségeket (Árpád vonal). A veszteségek elszenvedése után, a győző végérvényesen le akart számolni a neki veszteséget okozókkal, ezért a székelyeket a románok, a poroszokat pedig az NDK felügyelete alá helyezte. Úgy tűnik, hogy ez a lépés helyesnek bizonyult még az NDK megszűnése, és Románia EU-s csatlakozása után is. A zászlóval kapcsolatos huzavona a magyarok belügye, abba senki nem szól bele, hogy a magyarok parlamentjénél a magyar zászló mellé felhúzhatják a székely zászlót is.
