A röghöz kötésről!
Mostanában gyakran hallani a felsőoktatással kapcsolatosan a hallgatói szerződésekről. Szerintem a szerződés szó, fogalmilag azt takarja, hogy ezt az akarat kinyilvánítást legalább két –egyenjogú és egymástól független- fél teszi. Úgy gondolom, hogy esetünkben nem beszélhetünk egyenjogú és egymástól független felekről. Az állam nem köthet szerződést az állampolgáraival, mert egy ilyen szerződés nem egyenjogú és egymástól független felek között jönne létre. Bármilyen oklevél megszerzése és annak érvényessége, nem korlátozódik az oklevél megszerzését követő néhány évre, hanem ez az érvényesség az oklevél megszerzőjének a haláláig tart. Ezért reálisan csak az várható el az oklevél megszerzőjétől, hogy élete során legalább annyi ideig szolgálja a hazáját, ameddig az oklevele megszerzését az állam támogatta. Mivel ez utóbbi kívánalomnak, az oklevelet megszerzők többsége eleget tesz, ezért a hallgatói szerződéseket én szükségtelennek tartom. Ha valakik mégsem tudnak, vagy akarnak ennek a kívánalomnak eleget tenni, azok helyett, ezt a kívánalmat az itthon maradók többszörösen túlteljesítik. Az állam hozhat , az állampolgárait befolyásoló törvényeket, de nem köthet az állampolgáraival szerződéseket.