Kulturális kreatívok
Egyéni tudatosodás, környezet-tudatosság
– Ezek az emberiség tudatára vonatkozó megjegyzések nagyon általánosak és feltételezik azt, hogy a tudatosodás növekedése az emberek többsége szerint - jó irányú -. Szerintem az emberi tudatosodás növekedése sok esetben csak az új „gumicsontok” rágcsálásaként értékelhető.
Szociális szerep vállalás és munka
– A bennünket körülvevő világhoz való altruista viszony és cselekvés, leggyakrabban a valóban szükséges gondolkodásmód és cselekvés elkerülését jelenti. Gondoljunk a hajléktalanokra, szegényekre, betegekre, öregekre stb.
Civil jogok
– Attól, hogy most a korábbitól eltérőek a kellemetlenségeink még nem jelenti azt, hogy az újabb kellemetlenségek jobbak a régieknél. Lehet, hogy egy jobbágy boldogabb volt, mint a mostani szegény.
A nők és a gyerekek helyzete
– Sok nő szívesebben foglalkozna otthon a gyerekeivel, ami nyilván a gyerekeinek is jól esne. Helyette szavazati jogot és munka lehetőséget „kapott”. Ezt az örömöt pozitívumként értékeljük.
Humanitárius kérdések
– A TV előtt ülve nagyon tudjuk sajnálni egy cunami, földrengés, árvíz, vörös iszap katasztrófa stb. áldozatait. A járdaszélen fekvő rosszul lett embert, a biztosan részeg megjegyzéssel, nyugodtan hagyjuk meghalni.
Globalizáció
– Az automatizálás és a gazdaságos széria nagyságok állnak a globalizáció hátterében, de ennek a következménye az is, hogy állandósul világszerte a munkanélküliség. Látni kell azt, hogy a termelékenység olyan mértékben megnövekedett, hogy a fizetőképes keresletet a munkaképes emberek töredéke képes kielégíteni. A javíthatóság szempontját az újak megvásárlásának szempontja váltotta fel. A termékek előállításához szükséges alapanyagok és munkaerő árának a csökkentése irányába hat a profit maximalizálásra irányuló törekvés. A kis árrés és a nagy széria nagyság lehetetlenné teszi a kisipari termelést, ezért a kkv-ék kilátásai szerintem nem valami jók.
Spirituálisan egyéni utat jár, többnyire nem kötődik formális vallási keretekhez
–A vallás: a nép ópiuma. Ez valószínűleg igaz, de tudat alatt ott szerepel, hogy az ópium nem kívánatos szer a nép számára. De mi van akkor, ha a népnek időnként szüksége van arra, hogy elkábuljon. Látjuk, hogy a vallások visszaszorulásával a drogok (köztük a tényleges ópium is) előretörnek és az ellenük folyó harc milyen eredménytelen. Lehet, hogy a misztikus drogok alkalmazása előnyösebb a tényleges drogok alkalmazásánál?
Nincs elkülönülés, képes megélni az egységet, az összetartozás élményét és tudatát.
– Ezt hallva, bennem egy szigeti koncert csápoló közönsége jelenik meg. Újabban a West Balkánhoz hasonló szórakozó helyek elkülönülést nélkülöző és az összetartozás élményét élvező tömegek tűnnek fel.
Fenntartható fejlődés
– Mi a fejlődés? Mit akarunk fenntartani? Ha valamit fenn akarok tartani, az már most létezik. A fenntartásnak nem biztos, hogy egyformán örül egy gyermek, egy fiatal és egy időskorú. Ki mondja meg, hogy az a fejlődés, aminek részesei vagyunk, fenntartható-e?
Az egyén gondolkodásmódja, viselkedésmintái változnak
– Ezt igazolhatom. Ahogy az ember öregszik, a gondolkodásmódja és a viselkedésmintái megváltoznak. Ha azt nézzük, hogy egy mai fiatalnak más a gondolkodásmódja és viselkedésmintái, mint a szüleinek volt ifjú korukban, azt hiszem, ezt természetesnek vehetjük.
Alternatív gyógyászat
– A beteg ember csak meggyógyulni akar. Ha van választási lehetősége, akkor a választhatók valamelyikével, ha nincs választási lehetősége, akkor azzal a lehetőséggel él, ami számára elérhető. A nagyvárosokban törekedhetünk az akadálymentesítésre, de sok kis faluban még járda sincs, amit a kerekes székeseknek akadály mentesíthetnénk. Egy afrikai faluban, ahol a foghúzást bunkó kábítással végzik, alternatív gyógyításnak számít, ha ezt a műveletet egy érzéstelenítő injekcióval oldják meg.
Utazás
– Szerintem az emberiség egyik rákfenéje az utazás, a turizmus, a mobilitás.Valamikor az emberek élettere szinte csak a falujukra, településrészükre korlátozódott. Ebben az időszakban ez a közösség szinte mindent tudott a közösségben élőkről. Ez a tudás többnyire pletykák útján terjedt és akiket kellemetlenül érintett, az vagy elmenekült, vagy tudomásul vette, a róla kialakult véleményt. Ennek az idilli állapotnak vetett véget a mobilitás (hajó, vonat, autó, autóbusz, repülő). A munkahelyek és a lakóhelyek közelségét igénylő korábbi kényszer megszűnt, az emberek fizikai stabilitását felváltotta a mobilitás kora. Eljött az az idő amikor jobban ismerte egy másik ország nevezetességeit, mint a saját utcáját körülvevő utcákat, az azokban lévő boltokat, műhelyeket. A mobilitással együtt járó természet átalakító (utak, vasutak, olajbányászat, benzinkutak, parkolók, megállóhelyek, repülőterek stb.) tevékenységek, a megjelenő energia igény növekedése iszonyú terheket ró az emberi környezetre. Ez a megbolydulás vezet az emberek elmagányosodásához, a pszichés megbetegedések szaporodásához. Az emberek jó része fantasztikus dolgokat képes megtenni azért, hogy észrevegyék őket, valakinek fontosak legyenek, Akiről pletykáltak, azzal foglalkoztak, annak a tevékenysége valakiknek szemet szúrt.
Önkéntes egyszerűség
– A farmer elterjedését nevezhetjük önkéntes egyszerűségnek Nehezen tudom elképzelni a krinolinban gyermeküket óvodába cipelő anyukákat, vagy a tömött metrón hatalmas kalapkölteményekben szorongó hölgyeket, a frakkba bújt és az összetartozás élményétől elkábult fiatalemberek heves csápolását.
Az önkifejezés megélése
– Önmagamnak tetszeleghetek, ha más észre sem vesz, vagy ha észrevesz, akkor sajnálkozva mosolyog.
A béke megteremtése emberben és a világban
– ez nagyon fontos volna, de azt látom, hogy az emberek többsége nincs megelégedve (békében) önmagával amit a pszichés megbetegedések szaporodása jelez (fogyókúrák, macsós kiállás stb.). A világban uralkodó békére, az emberek nagy többségének semmiféle befolyása nincs. A befolyással bírók pedig nem érdekeltek a béke megteremtésében.
Holisztikus világszemlélet
– A világot egy nagy egésznek feltételezni gondolatban és egoistaként élni a mindennapi gyakorlatban.
Planetáris tudatosság
– Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan. A globális (planetáris) gondolkodás bizonyos körökben kialakulóban van, de a lokális cselekvés még gyermek cipőben jár.
