A gondolkodás, mint korlátozó tényező!
Nem esik messze az alma a fájától! Megtalálja zsák a foltját! Guba a gubához, suba a subához! Ezek a közmondások nyilvánvalóan tanítanak bennünket valamire azon kívül is, amit a házasságkötéssel kapcsolatban mondanivalóként nekik tulajdonítunk. Úgy gondolom, hogy neveltetésünk során, a bennünket körülvevők gondolkodásmódját és a gondolkodás irányultságát is megtanuljuk. Feltehetően ez a magyarázat arra, hogy mindenki abban a körben érzi jól magát amelyikben értik az általa elmondottakat és ő is érti azt, amiről a többiek beszélnek. Ezért ha valaki megszokta, hogy körülötte a szélesebbkörü kérdésekről beszélnek, nem fogja jól érezni magát azok között, akik a napi tennivalóikat beszélik meg. Természetesen ugyanez fordítva is igaz. Amikor véleményt formálunk a politikusainkról, újságíróinkról (TV és rádió riportereinkről), a fentieket tudnunk kell. Ha az az érzésünk, hogy valami belterjessé vált, gondoljunk az idomulási kényszerekre. A társadalmi mobilitásnak ez a jelenség nagyon komoly akadálya.