A kisebbségi probléma megközelítése.
A Szovjetunió soknemzetiségű államalakulat volt, ezért fontos az ottani gyakorlat értékelése, végig gondolása. Azt tudjuk, hogy az államalakulat fennállása alatt, a nemzetiségi hovatartozás miatt nem voltak jelentős konfliktusok. A Szovjetunió létrejöttekor, a törzsi, a feudális és a kapitalista jegyeket magukon hordozó államok uniójáról lehetett beszélni, ami a résztvevők jelentős kulturális különbségeit jelentette. Nyilvánvaló, hogy a széleskörűen értelmezett demokrácia az államokat vezetők többsége számára elfogadhatatlan volt. A Szovjetunió vezetőinek nyilván az volt a fontos, hogy az egyes tagállamokban rend legyen úgy, hogy a központi beleszólás lehetősége ezzel együtt biztosítva legyen. Ezt úgy lehetett elérni, hogy a Szovjetunió vezetői támogatták a befolyásos helyi vezetőket, akiken keresztül befolyásolhatták az adott országban végbemenő folyamatokat. Ki kell mondanunk, hogy a jentős kulturális különbségek áthidalása a demokratizmus széleskörű értelmezésével jelenlegi ismereteink szerint , nem oldható meg. A cigányság és a magyarság közötti kulturális különbség jelentős és a cigányság nem tömbben, hanem szétszórtan él. A fennálló kulturális különbség csökkentése a cigányságnak is meg a magyarságnak is érdeke. Valószínű, hogy a cigányság belső felépítése, nem demokratikus. A magyar kormányok követik a szovjet példát, kiválasztanak egy cigány vezetőt, de ennek a cigány vezetőnek a cigányok körében nincsenek gyökerei ezért a ténykedése csak színpadias lehet. Ezek a kijelölt vezetők nem képesek a cigányok közt rendet tartani és nem alkalmasak arra, hogy a cigányság problémáiról vele érdemben tárgyalni lehessen. Nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar kormány támogatást nyújtana ezeknek dísz vezetőknek akkor, amikor ők a cigányság önvédelmét kívánnák megszervezni a velük szemben álló „gárdák” ellensúlyozására. Számomra nyilvánvaló, hogy hatalom nélkül ezek a vezetők bábok maradnak és a fennálló kulturális különbség nem fog csökkenni. Gyors sikerre még akkor sem lehet számítani, ha megerősítjük a cigány vezetőket. Ezt támasztja alá az is hogy a Szovjetunió széthullása után azonnal feléledtek az addig kordában tartott nemzetiségi ellentétek. Látni kell, hogy itt nem egy-két választási ciklusról hanem hetven évről beszélünk.