Kis tulajdonú és kis jövedelmű

A gazdasági ágazatokról!
Amikor az egyes ágazatok fejlesztéséről és fejleszthetőségéről gondolkozunk, számba kell vennünk a fejlesztést indokoló és hátráltató tényezőket. A következőkben a három (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) nagy ágazatot veszem szemügyre.
Az ipar: Ez az ágazat feltehetően még sokáig a legjelentősebb és a legszélesebb körű marad. Bármiféle iparról kezdünk gondolkozni, az elején világosan kell látnunk az elkövetkező időszak piacait, humán és nyersanyag forrásait, a termeléshez és a piacra juttatáshoz szükséges energetikai hátteret. Az ipari ágazatot én négy nagy csoportra osztom:
1. A mezőgazdasághoz kötődő (piac, alapanyag)
2. Szolgáltatáshoz kötődő (piac, alapanyag)
3. Energiahordozókat kitermelő (szén-, olaj-, földgáz stb. bányászat)
4. Más ipari ágazathoz kötődő (piac, alapanyag)
Úgy vélem, hogy Magyarországnak az 1-es és a 2-es csoportok esetében van esélye az eredményes versengésre. Ezt azzal magyarázom, hogy ezekben az ágazatokban található meg az a gazdálkodói méret, ahol mi is versenyképesek lehetünk és a saját piacunk is megfelelően jelentősnek tekinthető. Nyilvánvaló számomra, hogy a sok száz hektáros termőterületeket feltételező mezőgazdasági gép- és adapter gyártást másokra kell hagynunk. Ugyanakkor a néhány száz négyzetméteres kiskertes, kertészetes, fóliás, üvegházas stb. területek számunkra is lehetőséget nyújtanak, mert a környező országokban ezek a méretek szintén jellemzőek. A merjünk nagyok lenni mellett vegyük tudomásul, hogy mi kicsik vagyunk és ne szégyelljük ezt bevallani és eszerint cselekedni.
Az iparhoz kötődő szolgáltatásnak leginkább az ipar által előállított termékek javítását, karbantartását és megsemmisítését kell szolgálnia. Versenyképességünk mindkét csoport esetében attól függ, hogy az adott területeken mennyire leszünk képesek megszervezni a kisvállalkozások (házi ipar) összefogását. Lehet, hogy az elitélt szövetkezetesítés erőszakossága a versenyképesség a javítását célozta?
A harmadik és a negyedik csoportban nem látom a versenyképességünket biztosítottnak, részben a belső és a közeli piacok kicsi mérete, részben a nyersanyag források elégtelen volta miatt. Ilyen szemüvegen át nézve nem biztos, hogy a járműgyártás fejlesztése számunkra előnyös. Környezetvédelmi szempontból meggondolandó kérdés, hogy mi történik azokkal a földalatti üregekkel, ahonnan kibányásszuk a földalatti ásványkincseket (földgáz, kőolaj, szén, víz és egyéb ércek). Úgy vélem, hogy a Föld tömegközéppontja a bányászkodással bizonyos mértékig elmozdulhat.
A mezőgazdaság: gazdaságunknak ez az ágazata versenyképes lehet a közeli országokban, ahol a minőségi termékeket ismerik, keresik és meg is tudják fizetni. Úgy gondolom, hogy a nagytömegű takarmány minőség előállítása számunkra nem előnyös, mert itt nem versenyezhetünk a nagy tömegeket előállító GMO - s amerikai és más termékekkel. Termelésünk fejlesztésénél arra kell felkészülnünk, hogy a kiskertekben megtermelődő termékeket összegyűjtsük és az így összegyűjtött termékekkel lépjünk a piacra. Mivel a belső piacunk kicsi, erőltetnünk kell az értékesítési és a beszerzési társulások terjedését. Az úthálózat kiterjesztése és a hírközlésünk fejlettsége lehetővé teszi, hogy a használatos eszközöket a régi gépállomásokhoz hasonlóan koncentráljuk. Be kell látnunk, hogy a nadrágszíj parcelláknak a kora lejárt, mert családi alapon sem a növénytermesztés sem az állattenyésztés nem folytatható. Aki élőlényekkel akar foglalkozni, annak tudnia kell, hogy sem, a permetezéssel sem az etetéssel nem lehet az üdülés végéig várni. Mivel manapság divatos az üdülés a turizmus, gondoskodni kell arról, hogy addig amíg egyesek üdülnek vagy turistáskodnak a kettesek elvégezzék az éppen aktuális munkákat. Akik pedig állattartásra adják a fejüket tudják azt, hogy az állatoknak sajátos szaguk van, ami a gondozóikban is meg fog jelenni. Tudnunk kell azt is, hogy a GMO –s pollent ugyanúgy nem tudjuk a határainknál megállítani, mint ahogy az izlandi vulkán hamuját sem tudtuk.
Szolgáltatás: Ezen a téren két kiemelt területet látok. Az egyik a banki, a másik a hírközlési szolgáltatások. Úgy vélem, hogy ezeken a területeken nagyon jók a lehetőségeink, bár itt inkább humán fejlesztés szükségességét érzékelem. A pénzügyi tranzakciók lebonyolítása és az értékesítendő áruk a hírközlési eszközök igénybevételével való bemutatása még javítható.
A hagyományos szolgáltatások korszerűsítését (lakásfelújítás és egyéb szakipari munkák) szintén szükségesnek tartom. Ezen a területen az ellátási és beszerzési igények összegyűjtését célszerű összefogással megszervezni.