Az alap-, sarkalatos-, kétharmados és általában a törvényekről!
Mivel az utóbbi időben gyakran hallani a fentiekkel kapcsolatos hazai és külföldi kifogásokról, úgy gondoltam megnézem, hogy ezeknek a kifogásoknak lehetnek-e közös gyökerei. Azt találtam, hogy közös gyökérnek tekinthető a törvények terjedelme és sokat akaró jellege. Például az alaptörvény önmagában is sokkal terjedelmesebb, mint a helyettesítendő alkotmány volt. Ha ehhez hozzávesszük az alaptörvény által hivatkozott sarkalatos és kétharmados törvényeket is, akkor megállapíthatjuk azt, hogy az aki az alaptörvényhez megjegyzéseket fűz, annak ismernie kell a magyar jogrendet, mert a hivatkozott törvények, további hivatkozásokat tartalmaznak. Mivel a magyar jogrend egészét feltehetően senki sem ismeri, ezzel a megoldással mindenkinek a száját be lehet fogni.
Ha arra gondolunk, hogy csak 2011-ben több mint kétszáz törvényt alkotott az Országgyűlés, hozzávetőleges képet kaphatunk arról, hogy az ezeréves magyarság mennyi ma is hatályos törvényt halmozott fel. A fentiekhez hozzáadva, a főhatóságok rendeleteit is elcsodálkozhatunk azon, hogy a magyar emberek még egyáltalán meg tudnak mozdulni a képviselőiktől kapott béklyóktól.
A sok szép és bájos szövegen túl, érdekes volna megtudni, hogy a jelenlegi kormánynak, mi a véleménye a Trianoni békeszerződésről? Az ország szomszédait bizonyára érdekelné, hogy az új alaptörvény tiszta vizet önt-e a pohárba. Tisztázhatnánk egy egyszerű számolási dolgot is. A valamikori Magyarország kétharmadát (nem azonos FIDESZ kétharmadával) Trianonban elcsatolták. A maradék egyharmadon, jelenleg tízmillió ember él (tegyük fel, hogy mind magyarok), azonos népsűrüséget feltételezve, az elcsatolt kétharmadon húszmillió ember él, ebből mondjuk ötmillió a magyar (Antal József 15 millió magyarnak akart a miniszterelnöke lenni). Következésképpen, az elcsatolt területeken 15 millió nem magyar ember él. Ha a számolást végig visszük akkor azt mondhatjuk, hogy a Kárpát medencében 15 millió magyar él, ezért a Kárpát medence fele, a magyarokat illeti. A szomszédaink feltehetően ezt sem fogják elfogadni, mert az ötmillió határon kívüli magyar csak a magyar miniszterelnök nyilatkozatából és nem az egyes országok népszámlálási adataiból következik.
Megítélésem szerint, a hon- és katasztrófavédelmi kötelezettségek és a választási lehetőségek közötti különbségek elidegenítik egymástól a határon innen- és túl élőket. Nem tudom, hogy szlovákként mit szólnék ahhoz, hogy egy kettős állampolgárságú őrmester egzecíroztatna.
Láttatni szeretném a jelenlévő országgyűlési képviselők és az országgyűlési képviselők közötti különbséget. Tegyük fel, hogy az országgyűlés határozatképessége továbbra is a régi marad, vagyis kétszáz fős országgyűlés esetén legalább 101 képviselő jelenlétét igényli. A jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmada 68 képviselőt takar, az országgyűlési képviselők kétharmada 134 képviselőt jelent. A sarkalatos törvényeket 68 képviselő módosíthatja. Idézet az alaptörvényből:
„(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
Szerintem az az alaptörvény amelyik ilyen könnyen módosítható, nem nevezhető gránit szilárdságúnak. Érdekes kérdés, hogy a sarkalatos törvények részei-e az alaptörvénynek? Ha részei, akkor a jelenlévő képviselők kétharmada nem módosíthatja („Az Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”), ha nem részei, akkor tulajdonképpen mi is az alaptörvény? Ha valamit be akarunk betonozni, akkor ismerni kell a betonkészítés mikéntjét.
