Kis tulajdonú és kis jövedelmű

Először azt kell elemezni, hogy mit jelent az egy kulcsos és mit a többkulcsos jelző. Az egy kulcs azt jelenti, hogy a személyi jövedelem egy bizonyos százalékát (részét) az állam adó formájában elvonja. A többkulcsos megoldás azt jelenti, hogy a személyi jövedelmet sávokra osztja és az egyes sávokból bizonyos (nem egy konkrét) százalékokat az állam adó formájában elvon. A többkulcsos jelző helyett a lépcsőst is használhatnánk. A jelző kiválasztása, a következmények miatt fontos.

Amennyiben a havi jövedelem meghaladja a 400000 forintot, az adó kiszámítása az alábbiak szerint történik: A havi jövedelmet elosztjuk négyszáz-ezerrel és az egész résszel megszorozzuk a 160000 forintot, a fennmaradó rész adótartalmát az y=b*x^a képlet alapján számítjuk. Például: A havi jövedelem 1380000 Ft. Ez egyenlő 3*400000+180000. A havi adó: 3*160000+180000²/1000000=480000+180²=480000+32400=512400 Ft.

Látható, hogy a fenti megoldás sem az egykulcsos, sem a lépcsős megoldásnak nem felel meg, de szerintem igazságos és világos, sőt elfér egy sör alátéten.

 

Az elemzés következő része az, hogy mit tekintünk a személyi jövedelem részének?

Milyen tételekből áll a havi jövedelem? Hát ez aztán nem fér el egy sör alátéten. Mivel a személyi jövedelem adó kb. az állam bevételeinek az egyharmadát, vagyis a kisebb részét teszi ki, célszerű végiggondolni az állami bevételekhez és kiadásokhoz kötődő kérdéseket. Valamikor az állam bevételeit a királyi tized és az államhoz kötődő kiváltságok (só pénz, vámok stb.) jelentették. Az egyház a kilencedet szedte. Ezeket az adókat többnyire naturális formában kellett és lehetett teljesíteni. A mértéket illetően az oktatásra, egészségügyre, út- és vasút hálózatra, repterekre stb. kell gondolnunk. Nyilvánvaló, hogy a meg növekedett kiadásokat valamiből fedezni kell. Ezt a célt szolgálják a különböző adók, vámok, illetékek stb.. A meg növekedett bevételek beszedésénél, a régi módszerektől nyilvánvalóan el kellett térni és a régi természetbeni teljesítést is pénzbeli teljesítéssel kellett felváltani. Ez az egész folyamat, a pénz behajtásával és kiadásával kapcsolatos teendők miatt, az adminisztráció elburjánzásához vezetett. Ha arra gondolunk, hogy az állam tevékenységének zömét a pénzek beszedésével és kiadásával kapcsolatos teendők teszik ki, felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy mi is az állam funkciója? A jövedelmek egymáshoz való közelítését, vagy távolítását kell-e szolgálnia? Mi a teendő akkor, ha a növekedésnek (GDP) vannak határai? Leküzdhetők-e a növekedés határai háborúkkal, vagy más népek rovására? Úgy gondolom, hogy a nagy globális versengésnek (Észak Amerika, Ázsia, Európa) nem lesz nyertese. Jelenleg azt hiszem, hogy Európa szénája áll a legrosszabbul, mert nem biztosított a gyors reagáláshoz szükséges politikai egység. A természeti erőforrások kimerülését legnagyobb valószínűséggel Ázsia (KÍNA, INDIA) és Dél-Amerika (Brazília) érik meg. A kisebb (több száz - milliós) országok elvesznek a gazdaságos széria nagyságokért a belső piacokért, és a genetikailag módosított organizmusokért vívott versenyben.