A válságról
A világgazdasági válságról sokan gondolkoznak az utóbbi időben. Én is úgy gondoltam, hogy az adott kérdéshez nekem is ki kell alakítanom valamilyen viszonyt.
Először megpróbálom azokat az okokat, jelenségeket számba venni, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek.
1. A termelékenység növekedése: azt hiszem kimondható, hogy a fejlett világban a termelékenység olyan mértékben megnövekedett, hogy az adott populáció fizetőképes részének eltartásához ugyanennek a populációnak csak kis részére van szükség. Ebből következik a munkanélküliek számának növekedése, a populáció létszámának csökkenése. Az állam tartsa el a munkanélkülieket, adjon pénzt a népesség fenntartásához és növeléséhez.
2. A fogyasztás ösztönzése: Az egész világon, de különösen a fejlett világban megfigyelhető, hogy a fogyasztás elszakad a szükségletek kielégítésétől, több esetben a fogyasztás öncélúvá, érthetetlenné válik. A rendelkezésre álló kapacitások messze felülmúlják a szükségleteket (mosógép, gépkocsi stb.) Sok olyan termék halmozódik fel, amire semmi szükség nincsen. A termékek fizikai és a morális élettartama közötti távolság az indokoltnál jelentősen nagyobb. A tervezésben a javíthatóság szempontjait a cserélhetőség szempontjai váltották fel.
3. A fenntartható fejlődés illetve a növekedés határainak átértelmezése. Lényege, a fejlődéshez szükséges (anyag, energia, élelem) források és piacok feletti rendelkezés, az ember számára megfelelő minőségű élettér tartós biztosítása a régi keretek között nem biztosítható. Mivel ezek a rendelkezési jogok –a világ egészét éppúgy, mint a kisebb társadalmi együtteseket tekintve- mindenkor felosztottak, a gyorsabb ütemben fejlődők elérték növekedésük határait és fellépnek a rendelkezési jogok újraosztása érdekében. Az érintettek nem térhetnek ki a mozgástérért folytatandó küzdelem elől. A küzdelem résztvevőinek mozgásterük kipuhatolásához fel kell mérniük a körülöttük kialakuló erőtereket, folyamatosan próbára téve a sajátjukat. Ezek a próbálkozások különböző súlyú konfrontációk után, az új erőviszonyokat tükröző egyensúlyhoz vezetnek. Feltehető a kérdés, hogy ki, vagy kik érték el a növekedésük határait és kinek a rovására akarják azt bővíteni.
4. Eltávolodás az elemi szükségletektől. Az ember alapvető szükségletei: élelem (mezőgazdaság, állattenyésztés, vadászat), védekezés a hideg ellen (lakás, a test befedése, ruha, cipő stb).
5. A mobilitás korszaka Az ember elkezdett az élőhelyétől távoli célokat megközelíteni, ami átalakította az élőhelyét és rengeteg energiájába került (vasút, hajó, autó, repülő, űrhajó). A tömegtermelés (automatizálás, robottechnika) koncentrációja és a szállítási igények (energia, termelési segédanyagok, késztermékek) növekedése közötti egyensúly megbomlása.
