A terrorizmus gyökerei
Bizonyára sokan töprengenek azon, hogy a terroristáknak nevezett emberek vajon az ős gonosz valamilyen képviselői, vagy valamiféle racionális gondolatmenetet és értéket képviselő egyének és szervezetek.
Nyilvánvalóan azzal, hogy az egyik oldalon ugyanazt az embert terroristának, a másikon pedig hősnek tekintik, a terrorizmus jelenségét egyértelműen politikai és nem bűnügyi jelenségnek fogjuk fel. Az iszlám terrorizmust pedig a zsidó-keresztény és az iszlám vallások által képviselt értékek közötti ellentétekkel magyarázhatjuk.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a zsidó-keresztény kultúrkör felsőbbrendűnek tekinti önmagát, mert úgy véli, hogy a technológia fejlesztésében és az emberek közötti viszonyok liberalizálásában megelőzik az iszlámot és ezt az előnyt pozitív értéknek tekintik. Mivel a nemzetközi jogot és értékrendet alapvetően a zsidó-keresztény kultúrkör határozza meg, a terroristává minősítés egyszerű, lehengerlő.
Ahhoz, hogy a fentieket megértsük nézzünk meg egy, a zsidó-keresztény kultúrkörön belüli, az egyenrangúságot elhanyagoló esetet.
Minden vásárló előtt ismert az a közlés, hogy a pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el.
Ha valaki állt már a pénztár előtt kígyózó sorban az tudja mit jelent a blokk ellenőrzése a rosszul látó, szemüvegét otthon hagyó és a sorban álló –siető- ember számára. Nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a blokk pénztárnál történő ellenőrzésétől a vásárlók többsége eltekint és legfeljebb otthon nézi meg a blokkot, meg a vásároltakat. Az utóbbi esetben hiába veszi észre, hogy a vásárolt egy darab jégkrém helyett kettőt blokkoltak, reklamációnak már nincs helye, függetlenül attól, hogy megrövidülését biztosan tudja. Ha valakivel ilyesmi többször előfordul, abban biztosan felmerül, hogy az ismert közlés a vásárló és az eladó egyenjogúságát, vagy az eladó túlsúlyát tükrözi-e. Mivel a megrövidített vevő ismeri a korlátozott jogait, ezért a mélyhűtőből kivett halat a melltartók közé teszi, így a pénztárnál nem kell fizetnie és úgy érezheti, hogy a rajta esett sérelmet megtorolta.
A tette miatt nyilvánvalóan terroristának fogják tekinteni, mivel látszólag értelmetlenül kárt okozott az üzletnek - de mivel az üzlet a vásárlókra hárítja a kárát- és az összes vevőnek. A megrövidített vevő két eset közül választhat, vagy továbbra is tudomásul veszi, hogy megrövidítik, vagy rááll a pénztárnál való blokk ellenőrzésre, amiről az elején már volt szó.
Láthatjuk, hogy a terrorizmus hátterében olyan logikusnak tűnő játékszabályok állnak, amelyeket valamilyen többség, vagy erőfölényben lévő csoport állapít meg, de a játékszabállyal hátrányosan érintettek (akkor is, ha nem tudnak jobbat) nem fogadnak el.
Hajlunk arra, hogy a New Yorki WTC elleni repülőgépes terror támadást elítéljük, megfeledkezve arról, hogy ezt megelőzte az Afganisztáni tálibok elleni fellépés, a Quantanamói amerikai támaszponton fogva tartottak jogfosztottsága. Az amerikaiak szerbiai fellépése, majd az Irak elleni támadása, fogjaik megkínzása, megalázása és megbecstelenítése, nem támasztja alá azt a mítoszt, hogy a fejlett nyugat, valamilyen magasabb rendű értékrenddel rendelkezne.
