A hittel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy a fő kérdés az, hogy mi lesz velünk a halálunk után?
A hívők úgy gondolják, hogy halálunk után emberként, vagy valami másként feltámadunk, a mikéntről és hogyanról (pokol, purgatórium, menyország, féreg, disznó stb.) természetfelettiek döntenek.
Az istentagadók (ateisták) úgy vélik, hogy a halálunk után nem támadunk fel, a mikéntről és hogyanról döntő természetfelettiek nem is léteznek.
A hitetlenek, akik a fenti táborok egyikéhez sem tartoznak (és szerintem ezek vannak többségben) a halálunk utáni létünkről nem gondolnak semmit, nem félnek sem az istenek büntetésétől, sem a földi helytartók hatalmi tobzódásától.
Feltételezem, hogy a hívők és az ateisták között sokan vannak olyanok, akik a lelkük mélyén inkább a hitetlenek csoportjába tartoznak.
Tévedés lenne, azt gondolni, hogy a halottak napi temetőjáráson a hívők vesznek részt. Valószinüleg, a hitetlenek jelentős része elfogadja azokat az évezredes tradíciókat amelyek a keresztény kúltúránkból fakadnak (mivel más tradíciókat nem ismerünk).