Szelekció
Amikor szelekcióról hallunk, akkor a legtöbbünkben -Darwin nyomán- az evolúciós fejlődésről tanultak jutnak eszünkbe. Sokan úgy tekintünk az evolúciós elméletre, mint a természetben végbemenő folyamatra. Persze tekinthetjük az emberi társadalmat is úgy, mint a természeti folyamatok egyikét, és a társadalmi folyamatokra is értelmezhetjük a szelekciót, vagy ha valakinek jobban tetszik a kiválogatódást. Ha az embert nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az élőlények között elérte a csúcsot, mert képes minden élőlényt maga alá gyűrni és önmagán kívül nincs semmilyen természeti ellensége. Ami miatt a társadalmat elkülönítve lehet vizsgálni, az azért van, mert önmagán kívül nincs semmilyen természeti ellensége. Ez azt jelenti, hogy az emberek egymásnak az ellenségei lehetnek, és bizonyos esetekben azok is lesznek. A természetben megfigyelhetünk ilyen - fajon belüli- ellenségeskedéseket, amik leginkább a fajfenntartáshoz, vagy a területvédelemhez kapcsolódnak. Az ilyen egyének közötti rivalizálás leginkább a kisebb közösségeken (törzs, ország stb.) belül látható, a nagyobb embercsoportok fajfenntartási összecsapásai háborúkhoz vezetnek. A társadalmi jelenségeket megítélésem szerint, vagy a fajfenntartáshoz, vagy a területvédelemhez kell kapcsolnunk. Ilyen alapon fel kell tennünk a kérdést, hogy a tapasztalt pártok közötti rivalizálást, vagy a migránsok megjelenését, hova is soroljuk.