A fajok fejlődése
Ha valaki elfogadja azt, hogy a fajok a körülményekhez igazodva fejlődnek, annak nem kérdéses, hogy az emberi faj ismert formái sem jelentik a fejlődés meg nem haladható utolsó fázisát. Mivel én elfogadom a fajok fejlődésének elméletét, ezért nem csodálkozom azon, hogy az emberi fajon belül megjelennek a sokaságtól eltérő formációk is. Persze én azt is tudom, hogy ezen formációk jelentős része csak epizodista lesz az emberi faj fejlődésében,mert az az irány amit képviselnek, nem felel meg a természet igényelte kívánalmaknak. Ez azt jelenti, hogy én elfogadom a transzvesztita Thomas Neuwirth (művésznevén) Conchita Wurst jelenlétét és művészetét, sőt azt is elfogadom, hogy ő nem egy lény, hanem tagja a homo sapiens családnak. Sajnálom azért, mert úgy gondolom, hogy az általa is képviselt irány nem a homo sapiens fejlődési irányát képviseli. Persze a helyes irányt nem az én (meg a másoké sem) gondolataim fogják meghatározni. Most már látjuk, hogy a földön nagyon különböző kinézetű emberek élnek, de mindegyiket a gondolkodó ember családba soroljuk. Ez persze nem volt mindig így, sőt nem is kell a nagyon távoli múltba visszamenni példáért. Én nagyon fontos szelekciós szempontnak tekintem, a szaporodási képességet, mégpedig azért. mert a feltételek kedvező alakulása esetén a versengő fajnak gyorsan be kell töltenie a keletkező űrt.