Kis tulajdonú és kis jövedelmű

Magyarországról!
Úgy gondolom, hogy a magyar lakosság már jó ideje jobban él, mint ahogy azt a gazdasági és a katonai ereje alapján megtehetné. Számomra nyilvánvaló, hogy hazánk lakosságának az életszínvonalát összességében csökkenteni kell. Ennek keretében hozzá kell nyúlni szinte mindenhez (egészségügy, nyugdíjak, oktatatás, stb.). A FIDESZ 2/3-a ezt szerencsére lehetővé is teszi. Ami a közvélemény alakulását illeti, én azt látom, hogy ezt a csökkentési kényszert sokan látják és nem örülnek neki, ezért elfordulnak a FIDESZ- től. Ami miatt nem csatlakoznak egyik ellenzéki párthoz sem, az azért van, mert ezek egyike sem mutat alternatívát, a szükséges életszínvonal csökkentés mikéntjére. Én azt látom, hogy a jelenlegi vezetőink úgy gondolják, hogy ezzel az általános csökkentéssel egy időben megerősítik a magyar középosztályt is. Sajnos, de ez nem lehetséges, mert a szükséges életszínvonal csökkentéshez hozzá kell nyúlni a középosztályhoz is. A felső tíz százalék kedvezményezése valóban megvalósul, de ezzel Magyarország gazdasági ereje nem nő annyira, hogy a középosztály kellemetlenségei elkerülhetők lennének. Ami a különböző rendezvények létszámát illeti, azt kell látni, hogy a kedvezményezett felső tíz százalék Budapestre eső részéből bármikor összeszervezhető a százezres tüntetés. Ugyan ez érvényes az alsó tíz százalékra is. Az együtt sírunk együtt nevetünk azt követelné meg, hogy ebből a keserű pirulából mindenki kapja meg a magáét, de az egykulcsos személyi jövedelem adóval és más módon jutalmazott felső tíz százalék keserű pirula helyett édességet kap, ami azt fogja eredményezni, hogy ezt a társaságot a keserű pirulát nyelők nem fogják becsülni, és közéjük tartozónak elismerni. Minden gazdag emberre úgy fognak tekinteni, mint aki őket meglopta. Mivel a jelenlegi kormány egyértelműen a felső és az alsó tíz százalék közötti különbség növelését szorgalmazza, vele szemben csak az lehet hatásos, ha valaki ennek a különbségnek a csökkentését megígéri, de ezzel együtt tudatosítja azt is, hogy az általános életszínvonal csökkentésére szükség van (tehát nem ígérget kolbászból font kerítést). Politikusi szemmel az utóbbi mondat fából vaskarikának tűnhet (ezt várták korábban az LMP-től is), de más járható utat jelenleg nem látok. Ami ehhez a helyzethez vezetett az a beruházás és az üzemeltetés-fenntartás egyensúlyának a felborulásával magyarázható. Ez röviden azt jelenti, hogy sok olyan beruházást hajtottunk végre, amit nem tudunk folyamatosan üzemeltetni és az állagát fenntartani. A beruházásokat a politikusok szeretik, mert az üzemeltetésben és a fenntartásban ők már nem érdekeltek. Igaz ugyan, hogy ezzel az üzemeltető és fenntartó önkormányzatokat eladósítják, de ez legyen az ő bajuk.