Mivel a következőkben a képviselők és képviseleti intézmények súlyáról lesz szó, le kell szögezni azt. hogy a képviselő- Mérlegen a képviselők és a képviseleti intézmények
A többpárt rendszer kialakulása, a demokrácia kiszélesedése lehetővé, szükségessé és értelmessé teszi a képviseleti demokrácia működésének vizsgálatát, a korszerűsítési lehetőségek számbavételét. Bizonyára mások is elgondolkodtak azon, hogyan lehetne a demokráciát számszerű adatokkal megközelíteni, átláthatóvá tenni.
Jelenleg, ha azt halljuk, hogy a képviselőknek azonos értékű a szavazatuk, ezt természetesnek, magától értetődőnek és nagyon demokratikusnak tekintjük. Ha azonban arra gondolunk, hogy a képviselők mögött nem azonos számú támogató áll, akkor a demokratikusságot illetően kétségeink támadhatnak. E kétségek mérséklésére, ha lehet, eloszlatására ajánlom a következőket.
Először a demokrácia értelmezésénél kell megállni. Ebben a felfogásban a demokrácia nem más, mint valamilyen kérdésben a vélemények szabad kifejezésre és a többségi vélemény érvényrejuttatásának a lehetősége. Ezzel a lehetőséggel lehet élni, vagy nem élni. Ennek eldöntése nem függhet mástól, csak a vélemény kialakítójától. A választások ilyen lehetőséget kínálnak a választásra jogosultaknak.
A választópolgár szavazatának, véleményének súlya
Természetes, hogy a választópolgár elvárja, véleménye a súlyának megfelelően érvényesüljön a döntéshozó fórumokon. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár szavazatának, véleményének súlya van, ami azonban csak valamilyen viszony alapján értelmezhető. A választások természetéből két ilyen viszony adódik, az egyik a választásra jogosultak, a másik az érvényesen szavazók számának reciprokaként értelmezhető. Az első viszonyszám a választási jegyzékek összeállításakor, a második a választások lezárásakor válik ismertté és a döntéshozó fórumok jellemzőjévé. Az eddigiekből következik, hogy a választópolgár a szavazatával szerez súlyt a véleményének. Nyilvánvaló igény, hogy adott döntéshozó fórumon minden választópolgár véleménye azonos súlyu legyen. A választópolgár szavazatával a véleménye súlyát átadja egy képviselőnek és egy programnak.
A választások befejeztével a győztes képviselő az általa képviselt programmal és az elnyert szavazatok számának megfelelő súllyal egyenesen tovább jut, a vesztes jelöltekre és programokra leadott szavazatokat az indulók szerint a választási elnökség gyűjti. A választási elnökség a választások befejeztével meghatározza az egyenesen továbbjutó képviselők átlag súlyát, majd ennek és a vesztes programok csoportjában összegyűlt szavazatoknak az alapján, megállapítja a vesztes pártok képviselőinek a számát (ebben az értelemben minden párt vesztes mert valamelyik körzetben bizonyára alúlmarad). A vesztes pártok képviselőinek személyét, a pártok jelölik ki. Azok a kis pártok, akik egy képviselői helyet sem tudnak íly módon megszerezni, képviseletüket pártközi tárgyalásokat követően más pártokon keresztül oldhatják meg úgy, hogy a választásokon összegyűlt súlyukat átadják az őket képviselő pártnak.
A képviselők döntéshozói súlya
Ilyen előzmények után a döntéshozó fórumon minden képviselőnek saját súlya lenne, ami mutatná az általa elnyert, vagy a pártja által képviseletre átadott szavazatok számát. Kétségtelen, hogy ez a megoldás megnehezítené a szavazatszámlálást, de a számítástechnika mai szintjén ez nem jelenthet akadályt. Az adott időszakra megválasztott döntéshozó fórumra jellemző két szám: a választásra jogosultak és a leadott érvényes szavazatok száma. Ebből következik, hogy az egyes képviselők döntéshozói súlyát a képviselt szavazatok számának és a döntéshozó fórumra jellemző két szám valamelyikének a hányadosa adja.
A döntések súlya
Nyilvánvaló, hogy a döntéshozó fórum minden határozatát ilyen elven súlyozni lehet. Ha egy döntés mellett feltüntetnénk a súlyát, az közvetlenül mutatná a támogatottságát. Alapvető döntéseknél megkövetelhetnénk, hogy a választásra jogosultak számával, operatív döntéseknél az érvényes szavazatok számával képzett súly legyen nagyobb 0.5-nél. Az első eset azt jelenti, a választópolgárok, a második pedig azt, hogy az érvényes szavazatot leadók többsége helyesli az adott döntést. Ezzel a jelenlegi 2/3-os és szótöbbséges rendszert válthatnánk ki.
Miért előnyös a súlyozási rendszer?
- Lehetővé teszi az egyfordulós választásokat.
- A választópolgárok súlya azonos lesz (jelenleg csak a képviselők súlya azonos).
- A politikai erőktől nagyobb körültekintést, együttműködési készséget kiván.
