Az értékekről!
Korunk válságait, sokan az értékek válságaként fogják fel. Valószínű, hogy sokak számára a közgazdaságban bemutatott, a pénz funkciói között emlegetett, értékmérés jelent némi kapaszkodót az érték fogalmának a megközelítéséhez. A globalizációt kísérő értéket mérők megnövekedése tarthatatlanná teszi, a korábbi viszonylag kis közösségekre szabott értékmérés fenntartását. Egy kutyának más az értéke Európában, ahol a pedigréjét és a hozzáfűződő kapcsolatokat és más Koreában, ahol a konyhai felhasználhatóságát értékelik. Ez az értékelési különbözőség áll a távolsági kereskedelem hátterében. Az értékelési különbözőségek teszik nyereségessé a kereskedelemnek ezt a formáját. Megítélésem szerint, az emberek többsége továbbra is egy viszonylag kis közösségben él, ami igényelné a régi és a helyi értékek mérését, a multinacionális cégek (akiknél a termelés és a pénz van) az értékmérés nemzetektől független voltát támogatják. Az ő számukra mindegy, hogy ezt az értékmérőt dollárnak, eurónak, aranynak vagy bárminek nevezik. Természetes, hogy az értékmérőt előállító nemzeteknek az értékmérő választás egyáltalán nem mindegy.
Az eddigiekben főként a materiális formában megjelenő értékekről volt szó.
Tapasztaljuk, hogy fogyasztási szerkezetünkben egyre jelentősebb szerep jut, a nem anyagi javaknak (programok, zeneszámok, TV- és rádió- műsorok, telefonok, festmények, filmek stb.). Belátható, hogy ezeknek az immateriális javaknak az értékeléséhez a nemzetektől független megoldás közelebb van.
Magyarán, ezek a területek igénylik a nemzetközi megmérettetést.
Úgy gondolom, hogy az értékek az elmúlt években sem változtak meg jelentősen, de az értékmérés átalakulása miatt, egyes termékek alul-, mások túl értékeltekké váltak és ezt, érték válságként éljük meg.
