Ukrajnáról!
Az utóbbi időben sok szó esik az ukrajnai eseményekről. Először, a kijevi tüntetések, most pedig a Krím félsziget eseményei foglalkoztatják a hírközlő szerveket. Az, biztosnak látszik, hogy az Ukrán állam nagyon nehéz időszakot él át, mert a válaszható utak mindegyike a lakói nagy részének egy sor kellemetlenséget fog jelenteni. Látható, hogy sem az orosz függés, sem az EU-beli versenyképességi hátrányok semmi jóval nem kecsegtetnek. Ezeket a nehézségeket csak fokozza az, hogy az ukrán nyelvű értelmisége nagyon kialakulatlan, és többnyire humán beállítottságú. Nehéz elképzelni azt az egyetemi tanári gárdát, aki tevékenységét, gondolkodását az orosz nyelvre alapozta, hogy tevékenysége hátralévő részében átálljon az ukrán nyelvre. Természetesen, ugyanilyen gondokkal küzdenek a közélet vezető tisztségviselői is. Ez a körülmény magyarázatot ad arra, hogy miért vannak sokan, akik szeretnék fenntartani az orosz befolyást. Más gondok vannak Ukrajna nyugati felén. Tudjuk, hogy valamikor ezeken a területeken jelentős volt a lengyel befolyás, amit Lengyel ország szeretne visszaszerezni. Ilyen törekvésnek lehet felfogni azt, hogy a lengyel vezetők igyekeznek az USA-t meggyőzni arról, hogy saját hazájukat orosz veszedelem fenyegeti. Sikerük esetén elfogadhatóvá válna az, hogy a legjobb védekezés, a támadás, vagyis senki nem mondhatná azt, hogy a lengyelek agressziót követnek el az ukránok ellen, hiszen csak, az oroszok ellen védekeznének. A lengyelek csalódottak, mert hasonló cselekvést várnának a magyaroktól is, a Kárpátaljával kapcsolatosan. Nekünk persze nincs közös határunk az oroszokkal és a hozzánk jövő oroszok inkább a mi turista forgalmunkat növelik. Ha valamilyen oknál fogva vissza is kapnánk a Kárpátalját, de ezzel megkapnánk azokat a helyi szélsőségeseket is, akik nincsenek oda a magyarokért.